A SZÍNDARAB MŰFAJA TRAGÉDIA három felvonásban. 1918. októberének végén az általános elégedetlenség forradalmat robbantott ki Budapesten. Ez volt az őszi rózsás forradalom. A felkelők a demokratikus reformokat hirdető Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezését követelték, amit október 31-ére sikerült kikényszeríteniük. Az új kormány a háború befejezését, független Magyarországot, Demokratikus szabadságjogokat és földosztást ígért.
Mindezt azonban képtelenség volt teljesíteni. Az általános választójogot és a politikai szabadságjogokat törvénybe iktatták, de a gazdasági reformok késtek. Közben pedig benyomultak az ország területére az antant csapatok. A kormánytól egyre többen elfordultak, ugyanakkor a Kumbéla által megalapított Kommunisták Magyarországi Pártja A munkásság hatalomátvételét és a problémák gyors megoldását ígérte. A KMP népszerűsége megnőtt.
Ebben a helyzetben érkezett a kormányhoz 1919. március 20-án a V-jegyzék, amely újabb magyar laktaterületek kiürítését követelte. A jegyzék elfogadhatatlan volt, a kormány lemondott, és Károlyi köztársasági elnökként a Szociáldemokrata pártnak adott lehetőséget a kormányzásra. A szociáldemokraták azonban, Károlyi tudta nélkül, egyesítették pártjukat a KMP-vel, és az új kormány 1919. március 21-én létrehozta a Tanácsköztársaságot. Az új hatalom gyors ütemben építette ki a proletárdiktatúrát.
A forradalmi kormányzó tanács minden kérdésben teljhatalmat gyakorolt. Tagjai közül Kumbélának volt a legnagyobb tekintéje, aki az elnöki tisztet mindvégig betöltő Garbai Sándornál is befolyásosabb volt. Szovjet mintára szervezték át a közigazgatást, államosították az üzemeket, a bankokat, az államosított földeken megindult a szövetkezetesítés. Néhány szociális intézkedést leszámítva az új kormány sem tudott a gazdasági nehézségeken urrá lenni.
Idővel, míg aki kezdetben támogatta, az is kiábrándult a rendszerből. A lázadókkal szemben azonban keményen fellépett a Vörös Őrség. A társadalmat pedig folyamatos megfélemlítéssel tartották sakban a Vörös Terror félkatonai egységei.
A V-jegyzék visszautasítása után az ország súlyos helyzetbe került. Megindult a román és a cseszlovák csapatok támadása. A forradalmi kormányzó tanács megszervezte a Vörös Hadsereget, amely Stromfeld Aurel és Landler Jenő vezetésével a felvidék jelentős részéről kiszorította a cseheket. A katonai sikerek hatására az Antant egyességet ajánlott. Ha a magyar kormány visszarendeli a felvidékről a csapatait, akkor az Antant elrendeli a román haderő visszavonulását a Tiszántúrról.
A kommunista vezetők elfogadták az ajánlatot, és visszarendelték a magyar haderőt. A Vörös Hadsereg ennek hatására felbomlott, és a Tanács Köztársaság teljesen elveszítette társadalmi támogatottságát. Súlyosbította a helyzetet, hogy a románok viszont nem voltak hajlandóak feladni a Tiszán túlt. A kormány egy sikertelen támadással próbálkozott a románokkal szemben, ez azonban pillanatok alatt összeomlott.
A románok átlépték a Tiszát, és hamarosan bevonultak Budapestre. 1919. augusztus 1-én a Tanácsköztársaság megbukott. 1919. augusztusától az országban anarchikus állapotok uralkodtak.
A románok megkezdték a megszállt területek kifosztását. Az ország élén nem volt stabil politikai erő, csak egymást váltó, gyenge kormányok. De Szegeden már körvonalazódott egy hatalmi központ, amelynek egyre növekvő létszámú nemzeti hadseregét Horthy Miklós irányította.
Horthy hamarosan önállósította magát, és csapataival megszilárdított a rendet a Dunántúlon. Ennek része volt a fehér terror kibontakozása, ami azt jelentette, hogy tiszti különítmények és szabad csapatok kegyetlenkedtek a tanácsállamban részt vállaló vagy ezzel meggyanúsított emberekkel. 1919. november 16-án Horthy bevonult Budapestre, és George Clark Antant megbízottal folytatott tárgyalásai után 1920. januárjára megalakult az új magyar kormány. Az új rendszer visszaállította a királyságot, mint államformát, de király hián.
az államfői tisztséget ideiglenesen a kormányzó töltötte be. Kormányzóvá 1920. március 1-én Horthy Miklóst választották. Az előadásnak ezzel vége. A következő darab innen folytatódik.
Annak a történetnek a címe a Horthy korszak.