Köszöntöm a videó nézőit, és egy nagyon tartalmas és hosszú témát fogunk megbeszélni. A téma a reformkor fő kérdései Széchenyi és Kossuth reformprogramja. Hogyan fog fölépülni ez az óra?
Először is tisztázni fogjuk a reformkor fogalmát, kérdéseit, aztán a reformkornak a főbb kérdéseiről fogok beszélni, aztán a reformországgyűlések bemutatására kerül sor röviden, végül Széchenyi és Kossuth programjáról esik szó, és a legzárásként pedig a két nagy magyar közötti ellentéteket fogjuk megbeszélni. Kezdjük is el! tehát a reformkorral. A reformkor előzményei, ugye a felvilágosodást követően Magyar Királyságban is, amely akkor a Habsburg Birodalomnak a része volt, voltak felvilágosult abszolutista uralkodók, például II.
József, aki 10 éves uralkodás alatt 6000 rendeletet alkotott, amelyeket három kivételével a halálos ságyán visszavont. Ez csak anekdota. a kedvéért mondom el.
Ő például úgy gondolkozott, hogy az állampolgárok, a polgárok, az emberek, az országlakosok életét fölülről rájuk kényszerített jobbá tevő rendeletekkel, hasznosabbá tevő rendeletekkel lehet megjavítani az embereknek az életét, életkörülményeit. Ezt nevezzük felvilágosult abszolutizmusnak. Ha a második József meghal, akkor az ötse második Lipót pedig szeretné a magyar rendekkel, nemesség, felsőklírus értemez alatt, de a rendiségről már korábban esett szó, a rendekkel kapcsolatban kialakítani egyfajta reformprogramot, amely egy alkotmányos királyság irányába mozdítaná el az abszolutista uralomtól.
a Habsburg-birodalmat. Ugye ezeket a módszereket II. Lipót még korábban, amikor Lombardiában volt ő herceg, akkor már kikísérletezte ezeket.
És ezért az 1792-es országgyűlésen Lipót javaslatára az országgyűlés létrehozza az úgynevezett rendszeres bizottságokat, amelyeknek az lenne a feladat, hogy az ország működésének kilenc területén, például közigazgatás, gazdaság, úthálózat, vallási élet területén kialakítson egyfajta javaslati programot a modernizáció céljából. Ugye Lipót halála után I. Ferenc kezd el uralkodni, és ő pedig egy más módon képzeli el ezt.
ezt a dolgot, és különösen, mert ijesztő számára a francia forradalom hatása, különösen a jakobinus diktatúrájé, ez többszörösen visszalépésre kényszeríti az esetleges reformok felől is a Habsburg uralkodót. Közben ugye Magyarországon a Martinovics Ignác vezetésével elindul egy úgynevezett magyar jakobinus mozgalma, amelyet végül maga Martinomics buktat le és jelent. az osztrák titkos rendőrségnél. Ennek eredményeképpen több kivégzésre, bebörtönzésre kerül sor, többek között Bacsányi Jánost vagy Kazinci Ferencet, aki a bal felső képen látható szintén várfogságba vetik, és közben elindulnak a napoleoni háborúk Európa szerte, tehát nem éppen alkalmas a légkör arra, hogy bármiféle reformok történjenek.
Ezért nagyon okosan és bölcsen a magyar gondolatokat, Gondolkodók köztük a már említett Kazinci vagy a Himnus szerzője, a jobb alsóképpen látható Kölcsei Ferenc, és társaik, számos társuk úgy gondolják, hogy a nyelv és a magyar kultúra felvirágoztatása az, ami a nemzetet tudja addig is felemelni, amíg politikailag a szabadság nem vívható ki, vagy a modernizáció messze van. és ez a nemzeti gondolat és a nyelv... mozgalom együttes erejének köszönhető az, hogy az 1820-as évekre tulajdonképpen Létrejön egyfajta gondolkodó értelmiségi réteg, az először az arisztoktaták között is, de leginkább a közép nemesség és a városi polgárság körében, és ő rájuk már... lehet támaszkodni a reformokkal. Ennek egyik emblematikus pillanata tulajdonképpen a reform igények berobbanásának a Magyar Tudományos Akadémia oldalán látható domb.
dombormű ábrázolt esemény, amikor az 1825. évi országgyűlésen Gróf Széchenyi István az alsó táblán úgy kezdi a beszédét, hogy nekem itt szava nincs, és valóban neki ott szava nem volt, hiszen ő a felső táblához az avisztokratákat felsőklírus tömörítő országgyűlési platformhoz tartozott, még a polgárságot és a... és a kisnemességet és a vármegyék követeit és a városok, királyvárosok követeit tömörítő alsótáblán ő nem szólhatott volna föl. Ennek ellenére tesz egy felajánlást a Magyar Nyelvet Ápoló Társaság megalapítására, ugye ez a Magyar Tudományos Akadémia mai nevén, és ez a felajánlás az az emblematikus pillanat, amit a reformkor kezdetének tekinthetünk.
amikor is megjelenik egy olyas fajta dolog, hogy van gondolkodó személy, vannak gondolkodó személyek, akik nem restek anyagi és fizikai tetteket végrehajtani azért, hogy elinduljon Magyarországnak a modernizáció irányába, reformok irányába való elmozdulása. Melyek azok a nagyjából 1830-tól 1848-től 1840-től 1840-től? 8-ig tartó szűk két évtizednek, melyek a főbb kérdései? Ugye a modernizáció programját kölcsei fogalmazza meg legvilágosabban a jelszavaink valának, haza és haladás, a nemzeti gondolat és a gazdasági fejlődés együttjárásának meghirdetésével. Az első ilyen főbb kérdés, ami körül a viták zajlanak, ez az érdekegyesítés kérdés.
Mi az, hogy érdekegyesítés? Ebben az időben a városi polgárság egy vékony, bár nem elhanyagolható része a magyar társadalomnak, a politikai, gazdasági hatalom azonban valósággal a nemesek és ezen belül is leginkább az arisztoktaták kezében van, míg az ország lakosságenak túlnyomó többsége jobbágy, azaz jogokkal nem rendelkező, személyében sem szabad a nemeseknek alávetett... személy, és tulajdonképpen ennek az érdekeegyesítésnek a programja arról szól, hogy hát fel kellene ezek mellé a nagy nemes országot felemelő célok mellé sorakoztatni a jobbágytságot is. Ennek érdekében úgy azt a programot mondják az érdekeegyesítést pártolók, hogy a jobbágyoknak jogokat kell adni, magyarán meg kell szüntetnünk ezt a jobbágyi státuszukat.
nekik, és tulajdonhoz is kell őket juttatni, hiszen azt tud felelősen dönteni dolgokban, akinek van tulajdona, van mit féltenie a rossz döntésekről. A következő fontos pont a jobbágy felszabadítás ebből értetően, tehát hogy meg kellene szüntetni a jobbágyoknak az alávetettségét, hogy szabad parasztokká, szabad emberekké kellene őket tenni. Ennek az eszközének tekinték az úgynevezett örökkéz.
örökváltságot, amelyet itt meg is fogalmaztunk, hogy mi a tartalma, hogy a jogbágy örökre megválthatja a szolgáltatásait. Ugye milyen szolgáltatások azok, amikkel a nemesnek tartozik, ezeket Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete tartalmazta, és ezt egészítették ki a későbbi uralkodók és országgyűlések is. Tehát ezektől, a kötelezettségektől, szolgáltatásoktól, ahol megválthatja magát, megszűnnek a kötelezettségei, kötöttségei, például oda megy, ahova akar, azt vállalkozik, azt való dolgozik, amivel akar, és megkapja az általa használt telkiállományt, tehát amin gazdálkodott a nemes földjén, az a jobbágy tulajdonába menne át. Ezt nevezzük örökváltságnak. Kétfajta formájáról megy a vita, az egyik az önkéntes, amikor a jogbágy és a nemes vagy Nemes és a jobbágy szabad megállapodást köt egymás között, tehát elmegegyeznek, hogy mennyiért, mennyi idő alatt tudja felszabadítani magát a jobbágy kötelezettségei és kötelezettségei.
kötöttségei alól. Ez teljesen a magánszemélyeknek a döntésen múlik, a másik irányzat azonban kötelező örökváltságról beszél, és egyre inkább ebbe az irányba mozdul majd el a... a magyar politika. A kötelező örökváltság az azt jelenti, hogy törvényileg elő van írva, hogy meg kell váltani a jobbágynak magát a kötöttségek, kötelezettségek alól, és cserébe szabad ember lesz, és megkapja a telki állományt.
És ennek két formája van a kötelező örökváltságnak, az egyik, hogy kárpótlással, amit vagy a jobbágy, vagy az állam, vagy a jobbágy és az állam közösen. Fizet ki a nemesnek előre, ugye a következő évek elmaradt szolgáltatásaért, majd pedig kárpótlás nélkül történjen ez. Tehát örökváltság, önkéntes, kötelező örökváltság, ezek a viták.
A nemesi előjogok megszüntetése is egy nagyon fontos dolog, ezt majd később a 1848. március 15-i 12 pont úgy fogalmazza meg, hogy törvény előtti egyenlőség. ehhez ugye alap lenne az az ősiség törvényének eltörlése, hogy a nemesi földekkel lehessen vállalkozni, hitelt fölvenni rá, jelzálogosítani, eladni, elajándékozni bármilyen módon. Ide tartozik a nemesi adómentesség eltörlése, amit ugye az aranybulla garantál a nemeseknek, akkor eszménye szerint a nemes a vérével adózik az országnak, hiszen harcol érte, ez az úgynevezett nemesi felkelés. Igen, akkor viszont az 1710-es évektől létezik sorozással, illetve bekerítéssel összefogott jobbágy fiúkból állandó hadsereg a Habsburg birodalomban, tehát ilyen értelemben már nem a nemesek viselik csak a fegyvert, hanem a jobbágyok ugyanúgy.
És a nem nemesek hivatalviselésének engedélyezése is a nemesi előjogok megszüntetéséhez tartozik, tehát a jogegyenlőségnek. az eszménye is egy fő vezérgondolata és fő kérdése a reformkornak. A gazdasági változások bevezetése is nagyon fontos része ennek.
Egyrészt, hogy a vállalkozás legyen szabad bárki vállalkozhasson, indíthasson műhelyt, kereskedhessen vállalkozhasson. Fel kellene ehhez számolni a még mindig meglévő, többségben meglévő céhes viszonyokat és szabad gazdasági társulásokat, manufaktúrákat. gyárakat kellene létrehozni, fejleszteni kellene az ipart, ez is egy fő kérdés ebben az időben, hogy hogyan, és ugye az infrastruktúra fejlesztése is ide kapcsolódik, ennek egyik fő eleme például a lánchíd, vagy a gőzhajózás bevezetése, vagy az utaknak a megépítése. És végül, de nem utolsó sorban a magyar nyelv ügye, ami még egy nagyon fontos kérdés a reformkorban, Itt ugye ide tartozik a nyelv.
nyelvhasználat kiterjesztésének a kérdése, mert ugye hát magyarul beszélnek a hétköznapokban az emberek, de legyen ez a nyelv a közügyek intézésének, ne felejtsük el, hogy ebben az időben német nyelven zajlanak az országos ügyek intézései. Megye gyűlésügyei határozatai, tehát már a megyének a dolgai is magyarul folyanak, az országgyűlés és törvényhozás nyelve is magyar legyen, és hát ugye nyilván... mert valamelyen ezt a nyelvet ápolni és fejleszteni kell.
Ezeket a fő kérdéseket fogalmazzák meg, mint a magyar királyság, a magyar ország, a magyar nép, nemzet modernizálásának a fő gondolatai ebben jelennek meg a reformkorban. Most rátérünk arra, hogy a reformországgyűlések milyen fő döntések születnek. születnek. Ugye 1825-26 amit a szó klasszikus értelmében még nem nevezünk reformországgyűlésnek, mégpedig abból a szempontból nem, mert erre az országgyűlésre még nem volt olyan politikai csoport, sem a felső táblán, sem az alsó táblán, amelyik konkrét reformok igényével, programjával jelent volna meg, ez majd csak 1829-30-tól van. Ezen az országgyűlésen...
ugye felsőbüki nagy Pál, aki a képen látható, mond egy olyan beszédet, ami nagyon fellelkesíti a követeket, várj meg egyik követeit, amelyben ostorozza az arisztokrotákat az idegenhaikusság, az idegennyelvűség miatt, és tulajdonképpen részben ehhez kapcsolódva történik meg a már korábban említett felajánlás Széchenyi István részéről, és létrejön a Magyar Tudós Társaság, amely törvényileg, amely a magyar nyelv művelésére szükséges. szolgál. Nagyon érdekes, hogy ugye én a mai helyesírás szabályai szerint nagybetűvel írtam a Magyar Tudós Társaság minden elemét, de ők még az alakultó okiratukban a magyart és a tudóst kisbetűvel írták, csak a társaság volt nagybetűs.
De a lényeg, hogy lesz egy olyan szervezet, amelynek van törvényi háttere és anyagi finanszírozása, ugyanis Széchenyi mellett sokan mások több tízezer aranyforintot ajánlanak fel. Ennek a támogatására lesz egy fórum, aminek az a célja, hogy a magyar nyelvet áponja és a magyar tudományt fejlesz-e. 1829-30 a következő országgyűlés, és ezen az országgyűlésen három fontos rendelkezés születik.
A magyar nyelv használata a helytartó tanácsban, ami ugye az osztrák állam szerve Budán a várban székel, és ott onnan irányítja az ország. tehát a helytartottanácsban és a bíróságokon már a magyar nyelv használatát írják elő törvényileg, sorozás legyen és ne kötéllel fogás. A kötéllel fogás az az, hogy leítatták az embereket, fiatalokat a kocsmákba, és utána a katonák körbe vették őket kötelekkel, és tulajdonképpen elhúzták őket a laktanyába, hogy a szökéseket megakadályozzák, és ehelyett azt mondják, hogy a sorozás legyen sorozás.
sorshúzással, tehát bizonyos százaléknak valóban be kelljen vonulni a hadseregbe, de ne erőszakkal, hanem hát bízzuk a vak szerencsére a kérdést. És a katonáskodás idejét 10 évre csökkentik a korábbi két évtizedről. 1832-36 már az egyik legfényesebb része a Magyarországgyűlésnek, reformországgyűléseknek.
ugye itt már az egyik vezérjegyeniség. a Veselény Miklós báró, akit a képen láthatunk, és nem akarok most belemenni az országgyűlésnek a külön döntvényeibe, de mindenképpen ki kell emelni, hogy a törvények nyelve magyar lett, tehát törvényeket már magyarul fogalmazzák meg és írják le. Nem nemes is lehet már felperes, tehát például egy jobb ágy beperelheti a földös urát, ha úgy, amire eddig nem volt lehetőség, 1832-ben. 20-30 hát után beperelheti a nemest a neki alávetett jobbágy, hanem korrektül jár el az úrbéri rendelet vagy az érvényben lévő törvények, jogszabályok alapján. Rések támadnak a nemesi adómentességen, ez azért nagyon fontos, mert az országgyűlésen ott lévők túlnyomó többsége nemesi származású, tehát itt már maguknak is okoznak kárt, ha úgy tetszik.
bevezetik a híd végén. ugye a Lánchídról is szól egy törvény, hogy megépítik, és hogy ott hídvámot kell fizetni. Erre az egyik magyar nemes úgy reagált, hogy inkább akkor úgy megy át Budáról, Pestre, hogy lelovagol Mohácsigot, átmegy sajkával a Dunán, és föllovagol Pestig, de nem fog ugyanannyit fizetni, mint egy büdös jobbágy. Ugye, tehát a hídpénz az azt jelenti, hogy ezt mindenkinek társadalmi státusztól függetlenül meg kell fizetni majd, A majd ha a kőhídon át akar menni. Kötelezik a nemeseket, hogy hozzájáruljanak az országgyűlés költségeihez, és az armális nemeseket megadóztatják, ugyanúgy, mint mindenki mást.
Mi az, hogy armális nemes, nincs köze a normálishoz az armálisnak, de egy armális is lehet normális. Tehát az armális nemes az, aki nem ősi jogon földbírtok alapján, hanem valamiért kapta a nemes. és nem járt ebben földadomány. Sok ilyen végvári katona és mások vannak a török háborúk idején, sok ilyen címet osztottak ki, amihez nem járt földbirtom.
Ugye ezt az országgyűlést erővel oszlatja fel I. Ferenc halála után V. Ferdinánd, akinek a kancellária Metternich-Herceg, és erővel oszlatják fel. Többek között Veselényi Miklóst is börtönbe vetik másokkal, sokakkal másokkal. együtt és Veselényi Miklósnak Ebben a fogságban töltött idő alatt a látása elkezd úgy romlani, hogy néhány éven belül teljesen meg fog vakulni.
1839-40-ben pontosan emiatt van egy bot. A hatrány az egész országgyűlés indulásakor, hiszen Rádai Gedeont is börtönbe vetik, de egyik bármegye megválasztja őt követének, és ezért ki kellene engedni a börtönből. nagy húzavon a Habsburg hatalom és a rendek között, és végül a képen látható Deák Ferenc, akit majd a későbbiekben a kiegyezés miatt is a haza bölcsének becéznek, ő maga simítja el zseniális diplomáciai érzékkel ezt az ügyet, hogy ki engedik rádaid, de lemond egy másik személy javára a képviselői jogáról.
Ez a hormonszkolás A 2940-es országgyűlésen több fontos rendelet születik szintén, ami a reformprogram megvalósítását segíti elő, például az országgyűlések feliratainak, azaz, amit a királyhoz küldenek döntéseket, és a megyék működésének nyelve magyar lesz. Látjuk, hogy fokozatosan egyre komolyabb dolgokban használják a magyar nyelvet, és önkéntes örökváltságúból törvényt hoznak. tehát a közös megegyezéssel való jobbágyfelszabadítás. Szabad gyáralapítás, az mit jelent? Mindenkinek szabad gyárat alapítani, aki meg tudja ezt engedni magának.
A részvénytársaságok alapításának, működésének és a csődeljárásnak a szabályozása történik meg, ugye ez a gazdasági szempontból a modernizáció jele, hogy ilyenekről egyáltalán szó esett, városokban is letelepedjenek, kivéve a bánya városokat, ahol a helyi polgárság félti az előjogait. Tulajdonképpen ebben az időben jönnek létre azok a zsidó közösségek, nagyszámú zsidó közösségek, amelyek például Pesthez köthetőek, vagy Székesfehérvárhoz, vagy Győrhöz, vagy Pécshez, ebben ekkor engedik tulajdonképpen Szegedhez, engedik be ezekbe a városokba a zsírt. Ezen 1843-44, amely egy nagyon fontos dolog, ugye ezen az országgyűlésen a centralisták, akiknek az egyik vezetője Ötvös József, akit a késő képen láthatunk, és ekkor még csak 21-néhány éves, 22 talán, ők dominálnak ezen az országgyűlésen. Ez az az országgyűlés, amely a magyar nyelvet államnyelvét... tehát a közélet, a bíráskodás, az ügyintézés, a sajtó, a törvényhozás, a megyegyűlés, és minden, ami Magyarországon oktatás nyelvévé a magyar teszi, tehát a magyar Magyarországon 1843-44 óta államnyelv.
És ez az országgyűlés dönt arról is, hogy a nemnemesek is betölthetnek hivatalokat, rendelkezhetnek nemesi javakkal. Tehát... Mi az, hogy nemesi javakkal rendelkezni? Például egy jobbágy is birtokolhat most már földet, lekereskedhet, és üzemeltethet például fogadót, kocsmát, más vendéglátóipari egységet. És megengedi ez az országgyűlés, hogy a katolikus hitről protestáns hitre áttérhessenek az emberek.
Eddig... Pedig nem volt meg ez a vallási szabadság, hogy a római katolikus felekezetből valamelyik protestáns felekezetbe átjárhatóság legyen. A másik irányba, tehát a katolizálás irányába volt átjárhatóság, ezen a területen pedig nem volt.
És végül az utolsó reform országgyűlés az 1847-48-as országgyűlés. Ezen az országgyűlésen a május. Már léteznek a konzervatív párt, amelyek az udvarhű nemességet képviselik, már létezik az ellenzéki párt, amelynek arisztokrata vezetője a későbbi első magyar miniszterelnök, Batyányi Lajos Gróf, és tulajdonképpen ennek az országgyűlésnek a jelentősége egy későbbi órán lesz majd kidomborítva, hiszen ennek az országgyűlésnek a végeredménye az, hogy ez az utolsó rendi országgyűlés. szaggyulás.
és hogy megszületnek 1848 áprilisában az úgynevezett áprilisi törvények, amelyek tulajdonképpen egy alkotmányos királyság formáját hozzák el jogilag Magyarországra. Itt lejárt az időnk, és ezért a következő részét ennek a témakörnek, Kossuth, illetve Széchenyi és Kossuth programjának a megbeszélését és ellentétlenek a megbeszélését. egy másik videóban fogjuk folytatni.