De mi az orosz-ukrán viszály gyökere? És egyáltalán mi valójában Ukrajna? A válaszhoz több mint ezer évet kell visszautaznunk az időben. Valamivel a magyar állam alapítás előtt a vizek nomádjainak is nevezett, északi eredetű varégok, a helyi szláv...
törzsekkel összeolvadva létrehozták a Kievi Rusznak nevezett államot. Az idővel elkülönülő oroszok, az ukránok és a belaruszok egyaránt a Kievi Rusz örökösei. De az örökség körül komoly vitáik vannak.
Az oroszok azon az alapon sajátítanák ki, hogy hogy a kievirusz lapói magukat Ruszkijnak, vagyis orosznak nevezték. De az ukránok ugyanolyan joggal mondhatják, hogy az állam még a nevét is a mai ukrán fővárosról kapta. A kievirusz 1240-re felbomlott. Pár száz évvel később, a 18. században az egyre nagyobb birodalmat építő oroszok, viszont elkezdtek sűrűn hivatkozni az akkor már 500 éve nem létező államra, mint nemzeti küldetésük alapjára.
Erre a nagy Katalin cárnő idején konstruált nemzeti mítoszra épít ma Vladimir Putyin is. elnök azt hangsúlyozza, hogy az orosz, a belarusz és az ukrán valójában ugyanaz a nép, akiket a közös nyelv, az ortodox hit és a közös uralkodói dinasztia emléke kapcsol össze. Bár Putyin úgy beszél az ukrán területekről, mint Oroszország ősi, természetes részéről, ez csak egy viszonylag modern ideológia. Valójában az orosz és a mai ukrán területek sorsa már akkor külön vált, amikor nálunk még az árpádháziak uralkodtak. A moszkvai nagyfejedelemség önálló útra lépett. Az ukrán vidékek pedig az európai történelem részévé váltak.
a lengyel-litván állam felhatósága alatt. A határokról többnyire az ukránok megkérdezése nélkül döntöttek, és osztották fel az általuk lakott vidéket többször is a történelemben. A krajna szó egyébként lengyelül határt jelent, ebből ered az ország neve Ukrajna is. Itt a birodalmi központoktól távol szerveződött meg az 1600-as évek elején a szabadkozákság, akikre Ukrajnában úgy szoktak hivatkozni, mint az első független ukrán állam megalapítóira.
Az ukrán nemzeti öntudatnak a mai napig fontos részei. a kozákok. Kicsit, mint a magyaroknak a kurucok. A kozákok, hol a lengyelek, hol az oroszok ellen harcoltak, váltott szövetségben. Az orosz emlékezetben az orosz-ukrán egység egyik fő érve az, hogy a kozák állam 1654-ben Moszkva protektorátusát kérte.
Arról már nem annyira beszélnek, hogy az oroszok végül elvették a kozák autonómiát és beolvasztották területeiket az orosz közigazgatásba. Valójában Ukrajna évszázadok óta megosztott a birodalmaktól való függés és a kisebbik rossz keresése miatt. Az 1700-as évekig kelet-ukrajna orosz, nyugat-ukrajna pedig lengyel felhatóságú volt. A két rész vallásilag is elvált.
Nyugaton a többség görög-katolikus, keleten ortodox keresztény volt. A 18. században aztán Oroszország meghódította a mai dél-ukrajnát is, amit Novorossziának, Új-oroszországnak neveztek el. Ekkor foglalták el a Krímet is, és megkezdték a Félsziget orosz betelepítését. A mai Ukrajna területének nagy része az 1790-es években Lengyelország felosztása volt. választásával orosz fennhatóság alá került.
A mai Nyugat-Ukraina egy része, pedig a Habsburg-viradalom része lett. Az orosz nyelv csak a XVIII. században vált uralkodóvá, akkor is csak az elit körében, felváltva a lengyelt.
Ukránul az alsó rétegek leginkább a parasztok beszéltek. A különféle identitások viszont egy emberben is jól megfértek. Valaki simán tekintette magát egyszerre kisorosznak, ahogy az oroszok hívták az ukránokat, és orosznak is. A nemzeti évredéskora az ukránoknál is a XIX.
század volt. Éppen a a tiltás és az oroszosító politika erősítette meg, miután 1863-ban a Czári Hivatal betiltotta az ukrán jelvű könyvkiadást és színdarabokat. Komolyabb függetlenségi mozgalmak a XX. század elején indultak, elsősorban Galíciában, a mai Nyugat-Ukrajnában. Európában főleg a németek karolták fel az ukrán mozgalmat, azt remélve, hogy Ukrajna függetlenedése végzetes lesz az orosz birodalomra.
Az sem volt mellékes, hogy ez a világ egyik legfontosabb gabonatermővidéke. Oroszország szintén azért szerette volna annyira kedveset. eblére ölelni Ukrajnát, mert kellett neki az ukrán szén, búza és cukoripar.
Az első világháború végén megnyílt a történelmi esély az ukrán államiság előtt. A központi hatalmak 1918-ban elismerték az önálló ukrán államot. Ennek léte azonban a robbanékony európai katonai helyzettől és a kaotikus oroszországi viszonyoktal függött. Egy életképes ukrán állam soha sem jöhet létre. Ukrajna nemzeti koncepciója a mi csapataink jelenén áll vagy bukik.
Jelentette ki ekkor egy német katonai. Az oroszországi bolsevik hatalomátvétel után az ukrán területeken is véres polgárháború tört ki. Oroszok, ukránok, lengyelek és anarchista paraszt csapatok álltak szemben egymással.
A kommunisták győzelme és a lengyel-orosz háború után 1922-ben Ukrajnát, megint csak a megkérdezése nélkül, beolvasztották a megarakuló Szovjetunióba. A társadalmi-politikai problémák miatt a bolsevikok kezdetben engedményeket tettek. a Szovjetunión belül megalakulhatott a szovjet-ukrán tagköztársaság. Ez valódi önállóságot nem jelentett, de a Szovjetunió első éveiben az ukrán kultúra és oktatás fejlődésnek indult. Ezt a lenini nemzetiségpolitikát Putyin most a bolsevikok ősbűnének mondja Oroszországgal szemben.
Ukrajnát egyszerűen Lenin-ukrajnájának nevezi, amit szerinted teljes mértékben a bolsevikok hoztak létre. Azt különösen sérelmezi, hogy a szovjet alkotmányban leninék beleírták, hogy a tagköztársaságok szabadon kívánják. kiválhatnak a Szovjetunióból.
Bár ez a Szovjetunió fennállása alatt puszta formalitás volt, annak felbomlása után a tagköztársaságok erre hivatkozva önállósodhattak. Putyin szerint ez több volt, mint történelmi hiba. Úgy állítja be, mintha a bolsevikok ezzel meglopták volna a történelmi oroszbirodalmat. Valójában az ukránok egyáltalán nem voltak a bolsevik uralom kedvezményezettjei.
A 30-as években Sztálin bekeményítése után a Kreml egy sor nemzetiséget kezdett kegyetlenül üldözni a koreaiaktól, a lengyelekkel, a krémi tatárokig, és az ukránokat érte az egyik legnagyobb csapás. A holodomornak hívott 1932-33-as nagy éhinség idején a parasztok minden gabonáját és élelmiszerkészletét elvették. Az utakat pedig lezárták, hogy az éhezők ne tudjanak a városokba húzódni. Két év alatt 7 millióan haltak éhen Szovjet-Ukrajnában. Ukrajna ezt ma hivatalosan is népírtásnak tekinti.
Oroszországban ugyanakkor törvényben tagadják, hogy népírtás történt volna. A 30-as években politikai okokból több mint félmillió embert tartóztattak le Ukrajnában. Másik félmilliót a Szovjetunió belsejébe hurcaltak. 140 ezer embert kivégeztek.
A növekvő bolsevik és orosz ellenesség miatt a II. világháborúban sok ukrán a felszabadítót látta a németekben. Ukrán egységek csatlakoztak a német hadsereghez, részt vettek a zsidók elleni pogromokban és lengyel falvak felégetésében is. Vezetőjük, Stepán Bandera alakja ma is nagyon megosztó. Sok ukrán városban szobrot emeltek neki.
ráutalva nevezi az ukránokat fasiztának és neonácinak. Beleértve az egyébként zsidó származású, felmenőit a holokauszban elveszítő Zelenszkij elnököt is. Miután kiderült, hogy Hitler sem ad az ukránoknak önállóságot, az ukrán felkelők egyszerre harcoltak a németek és a szovjetek ellen. Azután is, hogy véget ért a háború, egészen az 50-es évekig folytatódott az ellenállásuk.
Az oroszok egyik nagy sérelme, hogy 1954-ben Hruscsov az addig Oroszországhoz tartozó Krímfél-szigetet Ukrajnának adta. Ezt annektálta 2014-ben Putyin, miután Ukrajnából elszökött a moszkva barát Janukovics elnök. A 2000-es évek nyugatbarát megmozdulásait, tehát a 2004-es narancsos forradalmat és a 2014-es majdant az orosz hatalom amerikai pucsnak tekinti.
A mai Ukrajnát pedig nyugati bábállamnak. Ukrajnában valójában a hatalmat a forradalmak után is demokratikusként elismert választások erősítették meg. Ukrajnában ma a népesség 30%-ának orosz az anyanyelve.
Bár az erőteljes ukráinosítás mindenki nem tudja, hogy miért. miatt ez az arány folyamatosan csökken, és ezzel párhuzamosan az ukrán nemzeti öntudat pedig folyamatosan erősödik. Dombasszi népírtása, amiről Putyin beszél, és amire hivatkozva háborút indított, nincs semmi bizonyíték. Ez az eddigi adatok szerint orosz nezinformáció. Putyin a háborút beharangozó beszédében Ukrajna létezéshez való jogát is elvitatta, az önálló ukrán néplétét tagadja.
De Putyin nem csak Ukrajnáról beszél, hanem az egész volt Szovjetunióról, amit jogos orosz területnek nevez. Miután Után bejelentette, hogy történelmi hiba volt engedni a Szovjetunió szétesését, három nap múlva háborút indított Ukrajna ellen. 1945 óta Európa legnagyobb kiterjedésű háborúját, ami egy ma még ismeretlen, új korszak kezdetét jelenti.