Nos, szeretettel köszöntök mindenkit! Ebben a videóban az ipari forradalom második szakaszának, tehát a második ipari forradalomnak a feltalálóit fogjuk megtárgyalni, illetve nekik az ő találmányaikat, illetve ezen... ezen keresztül fogjuk az egész második ipari forradalomnak a kialakulását, a jellemzőit, illetve a következményeit vizsgálni. Azt javaslom, hogy először helyezzük el térben, illetve időben az eseményeket.
A 19. század utolsó harmadában vagyunk. Ha két történelmi esemény közé szeretnénk ezt a második kiperi forradalmat belőni, akkor az 1871, illetve 1914 közötti időszakról beszélünk. 1871-ben a német császárság létrejötte, illetve 1914, ami az első világháború kezdete, tehát a két történelmi esemény közötti időszakról beszélünk. hogy a második ipari forradalom csak úgy, mint az első Angliából indult, azonban Anglia nagyon hamar lemaradt, és a második ipari forradalom elsősorban az amerikai Egyesült Államok, illetve Németország felemelkedését hozta, és kicsit későbbi időszakban pedig átterjedt Európa többi részére, ugye itt Közép-Kelet-Európáról beszélünk, illetve a latin amerikai térségre is.
Mi ellemezte az ipari forradalomnak ezt a szakaszát, tehát a második ipari forradalmat? Nagyon fontos. Fontos megígézni, hogy ez egy komplex gazdasági és társadalmi átalakulás. A társadalmi átalakulást majd a későbbiekben egy kicsit taglalni fogjuk.
Ugye itt elsősorban a közép-kelet-európai torlódó társadalom jelenségéről fogunk beszélni. A centrum kiszélesedett és átrendeződött. A korábbi gazdasági nagyhatalmak, például Anglia és Franciaország kezdtek lemaradni, és az olyan feltörekvő, újonnan alapult államok, ha lehet így fogalmazni, akkor az amerikai Egyesült Államok és Németország ennek nagyon jó példája, hogy hogy hagyták le fejlődésben az addigi gazdasági nagyhatalmakat. Egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a második ipari forradalom húzó ágazata már a nehéz ipar, szemben például az első éperi fordalommal, ami azért még inkább a textil... illetve a könnyűiparra épült.
Megjelent a szolgáltatóipar, az elektronika, illetve a vegyipar, és ezek később óriási fejlődésnek indultak. Nagyon fontos, hogy most már a tudományt is bevonták a fejlődésben. Minden egyes felfedezés, minden egyes új találmány mögött ott állt egy tudományos felfedezésnek a ténye. Beszéltünk a tőkekoncentrációról. hogy itt elsősorban arról van szó, hogy óriási monopól vállalatok jelentek meg, amik aztán az egész piacot uralták.
A korszak fő alapanyaga egyértelműen az acél lett, és egy fontos jelenségre hívnám még fel a figyelmet, vagyis itt arra, hogy a finánctőke létrejött, vagyis az ipari és a banki tőke összeolvad, hiszen ezeknek a vállalatoknak óriási volt a profit igényük, óriási pénzeket fektettek be, és ezeket bizony a bankok hitelezték nekik. És ha három lényeges változást szeretnénk kiemelni, ezt szoktuk a három leglényegesebb változásnak tekinteni a második ipari forradalom kapcsán, akkor azok a következők, az első, hogy új anyagok jelentek meg, ugye itt az acéra, illetve a műanyagra gondolunk, új energiaforrásokat kezdtek el használni, például a kőolaj vagy az elektromosságra elég csak gondolnunk, illetve a munkaszervezésnek is egy új tendenciája. Egy új folyamat alakult ki, ugye itt a gépesítésről és a munkamegoztásról van szó.
Ugye korábban mesteremberek, céhekben, jobb esetben már manufaktúrákban végezték a gyártást, azonban itt már megjelentek a gyártósorok, óriási gyárakról beszélünk. És itt a két ábrán látható a világipari termelésének az eloszlása 1750 és 1900 között, hogy itt megfigyelhetjük, hogy az egyes országok... mennyivel járultak hozzá az ipari termeléshez, és ahogy az alsó propaganda kép is mutatja, valóban a második ipari forradalom következtében megváltozott a világ.
És akkor azt javaslom, hogy nézzük a feltalálókat, illetve találmányaikat, melyeken keresztül bemutathatjuk ezt az egész ipari gazdaság és társadalmi forradalmat, illetve átalakulást. Kezdjük a kohók megjelenésével. Ugye már beszéltük, hogy a korszak fő alapanyaga az öntött vas helyett az acél lett. Ezekben az óriási kohókban, amely Thomas Bessemer, illetve Martin nevéhez kötődik, már minden vasércet fel tudtak dolgozni. Ez nagyon fontos lépés, főleg a korábbi időszakhoz képest, és ezáltal óriási iparvidékek alakultak ki, elég, hogyha Németországban a rúrvidékre vagy a szárvidékre gondolunk.
És a találmányoknak egy jól meghatározható csoportját alakítják azok a találmányok, amelyek az elektromosságon alapulnak. Az elektromosságot ebben az időben fedezték fel, mint egy új energiaforrást, és hamar rájöttek az emberek, illetve a kutatók, meg a tudósok, hogy ezzel sokkal nagyobb hatásfokon lehet dolgozni. Az elektromosság elterjedését egyébként a dinamo és a transformátor segítette, amely éppen magyar...
magyar feltalálók nevéhez köthető, ezt majd a későbbiekben részletesebben fogjuk tárgyalni. És hát kimással kezdenénk, mint a II. Ipari Forradalom ezermesterével, akit talán joggal nevezhetünk a legnagyobb feltalálónak és kutatónak, Thomas Alva Edisonnal, a számtalan találmány és számtalan bejegyzett találmány közül talán a szénszáros villanyízót és a fonográfot említenénk meg. A szénszáros villanyízó forradalmasította a világítást, Hiszen most már az éjszakai műszak is kialakulhatott, vagyis az emberek már nem voltak a napszakok periódikus váltokozásához kötve, ezáltal óriási mértékben növekedett a termelékenység, és ami talán ilyen társadalmi és szociológiai szempontból fontos, hogy nincs olyan éles határvonal a nappal és az éjszaka között, és ez az emberek magánéletét is nagy mértékben befolyásolta. A másik találmánya pedig a fonográf.
amely ugye hangot rögzít, és ezt a hangot, ami lehet beszéd, ének vagy zene, ez képes visszaadni, és ez szintén a szórakoztatóiparban, illetve az emberek mindennapjaiban terjedt el nagyon gyorsan. A következő feltaláló, akiről beszélni fogunk, Alexander Graham Bell, aki a telefont találta fel itt az 1870-es években. Ugye a telefonnal fejlődött a kommunikáció, illetve az információközlés is felgyorsult, Az embereknek már nem kellett egy légtérben vagy nagyon közel elhelyezkedni egymáshoz, hogy egymással információt osszanak meg.
Meg kell emlékeznünk Márkóniról, aki ugye a rádiót találta fel. Ezzel is nagyon nagy mértékben fejlődött a kommunikáció, és például a rádiót is, csak úgy, mint a második ipari forradalom, nagyon sok találmányát a hadiiparban fogják például az első világháborúban hasznosítani. A következő feltalálók Otto és Daimler, akik nevéhez a belső égésű vagy robbanó motor feltalálása fűződik. Ez forradalmasított az autogyártást, ezzel megkezdődött a repülés, az ember egy új színtéren, egy új terepen tudott közlekedni már.
Pontosan az autogyártás miatt, hiszen ezeknek a belső égésű motoroknak óriási energiaigényük volt, felendült a kőolajbányászat, illetve a vegyipar is. Carl Benz, aki a benzinmotoros gépkocsit fejlesztette ki, vagy találta fel, ő is nagymértékben forradalmasította a közlekedést, fejlődött a közlekedés. Ugye a benzinmotoros gépkocsi, ami a belső égésű vagy robbanó motorokon alapszik, és ezáltal az utakon megjelentek az első autók.
De talán aki az autogyártás legjelesebb képviselője, az Ford. Méghozzá kétféle kontextusban is meg lehet említeni, hiszen ugye ő találta fel az első gépkocsit, ez volt a Ford T-modell, illetve amit sokan el szoktak felejteni, hogy a futószalag bevezetése és az ő nevéhez fűződik. Pont a Ford T-modell volt az első olyan gépkocsi, amelyet futószalagon kezdtek el gyártani, és ezáltal megjelenhetett a tömegtármelés, sokkal több árucikket tudtak úgymond egyidejüleg gyártani. És ugye beszéltünk arról, hogy nem csak szárazföldön, illetve a vizeken lehet közlekedni, hanem egy másik terepen, egy új terepen, a levegőben. Itt ebben az időszakban, tehát a 19. és 20. század fordulóján még két alternatíva versenget egymással.
Ugye ez volt a léghajó, illetve a repülőgép, és ekkor még nem lehetett tudni, hogy melyiké lesz a jövő. Én azt javaslom, hogy kezdjük a... Kormányoltható léghajó bemutatásával, amelyet 1900-ban Ferdinand von Zeppelin fedezett fel, vagy talált fel.
Ennek az a lényege a léghajónak, hogy energiafelhasználás nélkül képes lebegni, hiszen a sűrűsége kisebb vagy egyenlő, mint a környező levegői. De ami az igazi átütő sikert hozta, az a repülőgép 1903-as. A feltalálása pontosabban 1903-ban történt vele az első sikeres repülés, ez a Wright-fivérek nevéhez köthető. A repülőgép szemben például a léghajóval már motorral működik, és sokkal szélesebb körben tudott elterjedni, mint a léghajó, forradalmasította a közlekedést, az áruszállítást, és majd látni fogjuk, hogy az első, illetve a második világháborúban a modern hadviselést is átalakította. És záróblokként, vagyis hát a feltalálók egy másik csoportját, hogyha vizsgáljuk, akkor mindenféleképpen meg kell emlékeznünk hazánk büszkeségeiről, akik ugyan nem biztos, hogy az akkori osztrák-magyar monarhia területén tevékenykedtek, azonban mindenféleképpen hozzájárultak ahhoz, hogy a második ipari forradalom ilyen sikeresen tudott lezajlani.
Itt Bánki Donáltról, Csonka Jánosról, Galamb Józsefről. Jedlik Ányosról és Puskás Tivadarról fogunk beszélni. Elsőként kezdjük Bánki Donáltól és Csonka Jánossal, akik a 19. század végén, 1893-ban feltalálták a porlasztót, melynek hivatalos elnevezése, ugye, karburátor.
Ennek az a lényege, hogy a levegő-üzemanyag keverék előállítását segítette, és ezáltal például az ottómotorok, tehát a robbanómotorok, energiaigényét elégítette ki, ezáltal például a gépgyártáshoz, autogyártáshoz járult hozzá. A következő Galamb József, akiről talán azt lehet elmondani, hogy Amerikában nagyobb hírnévretett szert, mint hazánkban. Ugye ő a Ford T-model egyik megalkotója, Fordnak volt a fő konstruktőre, és nagymértékben hozzájárult az első gépkocsi feltalálásához, illetve bejegyzéséhez.
Jedlik Ányosról is muszáj beszélni, aki 1861-ben elsőként ismerte fel a dinamo elvet. Igaz, hogy nem ő jegyeztette be, de a neve szinte egybe forrt a dinamo nevével. A dinamo, amely mechanikai energiából állít elő villamos energiát, és ez a korszak nehéziparát, illetve az autogyártást, pontosabban annak az energiaigényét elégítette ki.
puskán stívod arra. aki ugye a telefonközpontot találta fel. Ugye a telefonközpont egy olyan helység, vagy egy olyan találmány volt, ahol telefonkészülőket kapcsoltak össze, és már nem csak magáncéllal lehetett egymással információt cserélni. Ezáltal is természetesen a hírközlés felgyorsult, és a háborúban is nagy használt vették az ilyen találmányoknak. És akkor nézzük a második ipari forradalom következményeit.
Mindenféleképpen megemlíthetjük, hogy a centrum és a periféria elkülönült egymástól. A fejlődésben élen járó országok, akik a centrumhoz tartoztak, ez elsősorban a nyugat-európai országok, illetve az Amerikai Egyesült Államok, ők sokkal jobban elhúztak gazdaságilag az egyre inkább lemaradó, periférián lévő országoktól. Egyes helyeken torlódó társadalom alakult ki, ezt már az elején említettük, ez főként Kelet-Európára, például hazánkra volt jellemző. hogy a régi és az új társadalmi rétegek egymás mellett éltek. Illetve szólnunk kell még a monopóliumokról.
A monopóliumnak nevezzük azt a vállalatot vagy vállalatcsoportot, ami tulajdonképpen egymaga uralja a piacot, csak ő értékesít, csak az ő általa gyártott vagy az ő általa forgalmazott árucikkeket lehet megvásárolni. A termelés célja egyértelműen a magas hatásfog. és az olcsó ár elérése lett, hiszen azok a találmányok, amik kezdetben még szenzáció számba mentek, azok a korszak végére már tömegcikké váltak, és ezáltal mind szélesebb réteghez próbálták eljutatni őket. Ugye beszéltünk arról, hogy a közlekedés, a távközlés rohamosan fejlődött, eddig soha nem látott méretekben, és talán amiről külön kell beszélnünk, az a hadi ipar, ugyanis az emberiség... Eddigi történelmében, vagy történetében soha nem volt arra példa, hogy ilyen nagy mértékben, ilyen nagy számban használják fel az új találmányokat a hadiparban.
Elég, hogyha a dinamitra, a gépfegyverek, később a tankokra, vagy a vadászgépekre, repülőkre, harcigázra gondolunk. Ennek a következménye egy óriási fegyverkezési verseny lett. ugye az egész Európa, illetve az egész világ szövetségi rendszerekben rendeződött, és tulajdonképpen az első, illetve a második világháború. és ennek a következménye lett. Azonban ebben az időszakban, melyet szokás boldog békeidőszaknak is nevezni, átlános volt még a fellendülés, az életszínvonal növekedett, az emberek vásároló ereje is nőtt, egyre többféle áruciket tudtak venni.
És egy-két dolgot a végén nem árt, hogyha tisztázunk. Ugye a fejlődés nem mindenhol volt egységes. Nyugat-Európa és az Amerikai Egyesült Államok járt az élen, és ők sokkal jobban elhúztak gazdaságilag a fejlődésben periférián lévő országoktól, elég, hogyha itt a közép-kelet-európai országokra gondolunk, melyekben mérsékeltebb volt a gazdasági fejlődés, hiszen ugye a két ipari fordalom között kevesebb idő telt el, Mert az első ipari fordulom egyszerűen csak később ért el oda a közép-kelet-európai térségbe.
Szólnunk kell még az USA és Németország különleges helyzetéről, akik frissen alakult államok voltak, de pont ezért a későn indulók előnyével nagyon elhúztak gazdaságiak, főleg Franciaország előtt, de azért Angliát is igyekeztek lehagyni. Nagyjából ennyi lett volna ez a videó, ahol a második ipari forradalom feltalálóit, illetve találmányait mutattuk be. Egyesével megbeszéltük a leginkább említéseméltó feltalálókat, természetesen a teljesség igénye nélkül.
Külön szóltuk a magyar feltalálókról, és megvizsgáltuk a második ipari forradalomnak a kialakulását, különböző jellemzőit, illetve a következményeit. Szeretném megköszönni a figyelmet. Sziasztok!