A Nyelv és az Írás Története

Föníciai Írás

• Kr. e. 2. évezred vége
• Nyugati sémi írás
• Kizárólag mássalhangzók jelölése
• Jobbról balra halad
• Származékai: héber, görög

Brahmi Írás (India)

• Sémi eredet
• Kr. e. 1. évezred közepe
• Eleinte jobbról balra, később balról jobbra
• Alfaszillabikus rendszer: mássalhangzók alapjelek, magánhangzók mellékjelekkel módosítva

Dévanagari Írás (India)

• Brahmi eredet
• Klasszikus szanszkrit és több indoárja nyelv írása
• Ligatúrák: több mássalhangzó egy jellé kombinálva

Héber Írás

• Kr. e. 1000 körül
• Mássalhangzó-jelölő írás
• Babyloni fogság után változások
• Jobbról balra halad

Arab Írás

• Arámi eredet
• 6. századtól adatolt
• Két fő formája: kűfi és naszh
• Mássalhangzó-jelölő; magánhangzók mellékjelekkel

Görög Írás

• Első írás: Lineáris B
• Kr. e. 2. évezred közepe
• Hangjelölő betűírás, egyenértékű magán- és mássalhangzók
• Kezdetben jobbról balra, később váltott irányban

Germán Rúnák

• Kr. u. 2-13. század
• Etruszk eredet
• Skandináv, nyugati germán nyelvek írása

Török Írások

• Arámi eredet (föníciai - arámi - szogd)
• 8. század eleje
• Keleti török, ujgur, kirgiz írások
• Nyugati török írás: kevés adat, nincsenek megfejtve

Székely Rovásírás

• Nyugati török írásokkal rokon
• Hiteles emlékek a 13-18. században
• Csak székely területen használták

Latin Írás

• Legsikeresebb írásrendszer
• Etruszk eredet
• Római Birodalom terjeszkedésével terjedt el
• Kereszténység terjedésével globálissá vált
• Több stílusváltozat: kapitális, kurzív, unciális, rusztikus, karoling minuscula, inzuláris