Helló, acspanok! Na vágjunk bele, mi az a kétpólusú világ? Miért van nézeteltérés a nagyhatalmak között a második világháború után? Masszív percek jönnek! A kétpólusú világ tök egyszerűen annyit jelent, hogy a világ két táborra oszlott, amiknek az élén a két talpon maradt szuperhatalom állt.
A nyugat az USA vezetésével, a kelet pedig a Szovjetunió vezetésével. Ez az időszak 1945-től 1990-ig tartott. A két tábor közötti konfliktus oka a II.
világháború utáni hidegháborús időszak volt. A konfliktus mértéke szakaszosan változott. Volt, amikor a konfrontáció erősödött, de olyan is, amikor enyült.
Szóval folyamatosan változott a két fél közötti feszültség. Ezért totál bizonytalan volt a helyzet. 1941 és 45 között még közösen harcoltak Hitler és a tengelyhatalmakkal szemben.
Az egymással szembeni bizalmatlanság bivaj erős volt, de a fő szempont az volt, hogy Hitler ellen összefogjanak. Ahogy vége lett a II. világháborúnak, Hitler legyőzésének célja már nem tartotta össze a szövetségeseket és a Szovjetuniót. Ezzel együtt pedig a hagyományos európai nagyhatalmak, tehát Nagy-Britannia, Franciaország és Németország elvesztették irányító szerepüket. Oké, pucolunk tovább.
Felszínre került a legerősebb ellentét, Az ideológia. A kelet kommunista, a nyugat kapitalista volt. Na, csekkoljuk a hatalmak külpolitikáját. A Szovjetunió minél nagyobb területre akarta kiterjeszteni a hatalmát katonailag is, hogy egy biztonsági zónát hozzon maga körül létre, ahol of course kommunizmust vezetnének be. Mi mást?
Vagyis a szabadpiac helyett tervgazdaság, államosítás és diktatórikus vezetés lenne, amiben a vagyonos osztályokat ellenségnek tekintik. Az USA elképzelése a One World elmélet volt szabad kereskedelemmel és nemzeti örrendelkezési joggal. Ehh, hogy mi? Ez azt jelenti, hogy minden embernek személyes szabadsága van, a gazdaság legfőbb szervező ereje pedig a kapitalista piac.
Amerika az egész világra ki akarta terjeszteni a befolyását. A világ problémája tehát alapvető ellentéteken alapult. Ez két full különböző elképzelés volt.
Az USA parázva figyelte a szovjet ideológiát, hogy az egész világot kommunista befolyás alá akarja vonni. Szóval, spanok, ezek alapján simán mondhatjuk, hogy a hidegháború egy propagandisztikus, gazdasági és hatalmi szembenállás volt a szuperhatalmak között. A két szuperhatalom közti párbeszéd agresszív és durva volt, de a háborút mind a kétfél el akarta kerülni.
Kölcsönös bizalmatlanság, ellentétes külpolitikai felfogás és totál ellentétes ideológia jellemezte a korszakot. Zsír! 1945 után a két szemben álló fél között a párbeszéd egyre romlott. 1947-ben a helyzet eszkalálódott, és a szópárbaj csúcspontja a Truman doktrína volt, amiben az amerikai elnök katonai és gazdasági segítséget ígért azoknak az országoknak, ahol a kommunizmus kialakulása fenyegetett.
Gyakorlatilag két világ létezéséből indultak ki. Ezzel elkezdődött a hidegháború korszaka és a világ ketté szakadása keleti és nyugati világra. A kettésszakadás leglátványosabb Németországban volt, ahol 1949-ben a nyugati ellenőrzés alatti részből létrejött az NSZK, a szovjet uralom alattiból az NDK. De ez még nem minden, a fővárost, Berlint is két részre csapták.
1949-ben megalapították a NATO-t, vagyis az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetét. Ez 30 Észak-Amerikai és Európai Ország Katonai Szövetsége volt, ami még ma is létezik és békefenntartó feladatokat lát el. A másik oldalon sem szocsiztak.
A Szovjetunió vezetésével 1955-ben létrejött a Varsói Szerződés, ami szintén egy katonai politikai szervezet volt és 1991-ig maradt meg. Tagjai voltak a Szovjetunió, Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, Románia, Albánia és a volt NDK. Ebben a tömörülésben a Szovjetunió volt a nagy tesó, aki mindig megmondta a tutit.
Mind a két szervezet a hidegháborús verseny közvetlen eredménye. Nice! Ugrunk a gazdaságra!
A katonai szerződések mellett a gazdasági verseny is beindult. Az USA 1947-ben a Marshall segéllyel helyrepofoszta a nyugat-európai országokat, és segített nekik visszatérni a világkereskedelembe. Hogy az amcsi befolyást megállítsák, a szovjetek 1949-ben létrehozták a saját gazdasági szövetségüket, a KGST, official nevén Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. Spanok.
Ennek az volt a lényege, hogy a szocialista országok közti gazdasági együttműködést erősítsék. Szóval két világ nézett, két gazdasági felfogás, és a vasfüggöny választotta el egymástól a két világot. Spanok. A vasfüggöny kifejezés Winston Churchill-től származik.
Maga a kifejezés a két világ megosztó... ...ságára utal. Ezzel együtt a két blokk Európai határán tényleges vasfüggöny szöges dróttal, őrtornyokkal, aknamezővel ellátott határsáv épült.
Innentől kezdve mindkét nagyhatalom azon volt, hogy a befolyást kiterjessze. Extra fontos info, hogy az Amcsik mellett 1949-től a szovjetek is kifejlesztették az atombombát. Ez azért volt para, mert innentől mindkét szuperhatalom meg tudta semmisíteni egymást és a háborúban az egész világot. Na szüttyögjünk végig, hogy és hol folyt ez az ideológiai és gazdasági versengés. A kínai polgárháborúban a kommunisták győztek és megalakult a kínai népköztársaság Peking fővárossal.
Az onnan menekülő nyugatbarát kormány pedig létrehozta a kínai köztársaságot. Hashtag Taiwan. Ezzel a nyugati világ még inkább berosált a kommunizmus terjeszkedése miatt. A nyugati világ meg akarta akadályozni a kommunizmus továbbterjedését és beavatkozott a kóreai háborúba...
1950-ben. A brutálisra sikerült háborúban 5 millió ember halt meg. Pingpong labdaszerűen hol Dél-Korea foglalta el Észak-Koreát, hol Észak-Korea Dél-Koreát.
Ez az egész cirkusz így ment egészen 1953-ig. Ebben a háborúban az Egyesült Államok a délieket támogatta, a Szovjetunió Kínával együtt pedig az Északiakat. Fontos info, hogy a fegyverszünet óta a Korea kettéosztottsága megmaradt.
Észak-Koreában a mai napig brutál kommunizmus van. Őt fix, hogy ismeritek. Zsír. Ezután következett a vietnámi háború 1955 és 75 között. A kúbai konfliktus is elég zsírosra sikeredett 1962-ben, de erről bővebben egy másik videóban vakerálunk.
Itt a világ ténylegesen egy atomháború küszöbén táncikált. 1962 után a világ törekedett egymás jobb megértésére, de a politika továbbra is feszkós maradt. Mint a házasságban.
Voltak jobb, de elég ratyi időszakok is. Például 1961-ben felhúzták a berlini falat, ami by the way a hidegháborús korszak szimbóluma lett. 1970-től egy kiegyensúlyozottabb időszak következett, de a srácok nem erőltették meg magukat sokáig. 1979-től a Szovjetunió beavatkozott Afganisztánba, és hatalmas fegyverkezési verseny kezdődött. Az 1950-es évek közepére 5000...
1960-ra már 22 ezer, és 1986-ra már kemény 70 ezer atomfegyver létezett. Eisenhower felismerte, hogy ez hová fog vezetni. Ezért is tudott a hidegháború hideg maradni, mert két szuperhatalom nem merte egymást közvetlenül megtámadni.
Inkább az érdekszférák határán támogattak harcolóerőket. 1981-89 között Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke, még addig nem látott fegyverkezési versenybe kezdett. Az volt az elképzelése, hogy erre a Szovjetunió is hasonló fegyverkezésbe kezd, és ezzel előbb-utóbb kivérezteti saját magát.
1985-ben megválasztották Gorbacsovot a szovjet kommunista párt főtitkárának, majd a Szovjetunió elnökének. A fegyverkezési verseny Ronald Reagan és Gorbacsov párbeszéde alatt kezdett enyülni. 1990. november 21-én 32 európai ország, Kanada és az Egyesült Államok aláírták a Párizsi Kartát. Ezzel megszűnt Európa megosztottsága és soha nem látott stabilitás és jólét kezdődött.
Rá egy évre feloszlott a Varsói szerződés. és vele együtt a Szovjetunió is. De van ennek a korszaknak győztese? Yes! A nyugati típusú demokrácia, az emberi jogok és a kapitalista piacgazdaság.
A kommunizmus eltakarodott Európából. Na, acspanok, ezeket jegyezzétek meg! A második világháború során a szövetségesek és a szovjetek közös célja Hitler legyőzése volt.
A háború után viszont kiéleződtek az ideológiai ellentétek. A nyugat kapitalista, a kelet kommunista volt. A Szovjetunió minél nagyobb területre akarta kiterjeszteni a kommunizmust. Az USA viszont a One World elméletet vallotta, amiben szabad kereskedelem, nemzeti önrendelkezés és személyes szabadság van.
Az ellenségeskedés 1947-től a hidegháborúhoz vezetett, amiben nem hagyományos, hanem atomfegyverekkel riogatták egymást. 1991-ben a Szovjetunió felbomlásával nyert a nyugat. Na emberek, leléceltünk!
Csáó! Ha tetszenek a videó részletek, katt a brainclub.hu-ra, ahol hat tantárgyból több mint 450 videót csekkolhattok. Minden téma végén összefoglalás, ami puskaként is jól jöhet, kérdéssor megoldással, magyarázattal és a téma szöveges leírása.
brainclub.hu