A barokk mind stílusjelölő elnevezés, mind a képzőművészetben, mind pedig az irodalomban és a zenében is meghonosodott. A szó eredetét egy ideig a portugál barukkászóból, később az olasz barokkó szóból származtatták. Jelentése szabálytalan, vagy kagyló alakú gyöngy. A világ megismerésére való törekvés az 1600-as évektől kezdve tovább erősödött.
Kepler, Galilei, Pascal, Newton és mások munkássága nyomán fellendülnek a természettudományok. A megismerés fontosságát hirdették a kornagy filozófusai, Béknő, Décát és Spinoza is. A történelmi események fő szinterei Anglia, Franciaország és Németország voltak.
Angliában az 1640-ben kirobbant forradalom véget vetett az önkényuralmi rendszernek. Anglia a polgári fejlődés útjára lépett, s a század végére létrejöhettek az angol világbezártok. birodalom alapjai. Franciaországban virágkorát élte az abszolút monárhia rendszere.
Az uralkodók köztük XIV. lajos csupán egy akaratot ismertek, a saját magukét. A napkirály korlátlan hatalommal rendelkezett, és egész Európát elvakította az őt körülvevő pompa és csillogás.
XVIII. század II. negyedében már a felvilágosodás kezdeteinél vagyunk. Németországban az Augsburgi vallásbékét követő fél század nyugalma csak látszólagos volt. 1618-ban a protestánsok és a katolikusok közt lappangó ellentétek háborúban robbantak ki.
A német nép számára a 30 évig tartó háború mérhetetlen szenvedést jelentett. A veszpáliai béke 1648-ban az országot több mint 200 független fejedelemségre osztotta. Európa keleti részén, így hazánkban is tovább tart a török uralom, bár Erdély egy időre virágzó fejedelemség lesz. A Kuruc Labant háborúk, a Rákóczi szabadságharc is erre az időre esik.
A barok zene jellemzői A lenyűgöző arányok kedvelése, a szertartásos, tünletélyes hangvétel, az ellentét lehetőségének kihasználása. A reneszász muzsikát kiegyensúlyozottnak, nyugalmatárasztónak éreztük. A barok zenében azonban a feszültségteremtő mozgalmasság ragad meg. A zenei barok történetében három korszakot különböztetünk meg. A korai barok, a középső érett barok és a késői barok időszakát.
A zenei barok 150 esztendeje nagy műfaj és forma teremtő korszak volt. Ekkor alakult ki és fejlődött az operáció. az oratórium és a kantáta. Igen magas fokra emelkedett a hangszeres zene, amely olyan műfajokkal gazdagodott, mint a több tétele szonáta és versenylő, a szvit és a fúga.
A zeneszerzők továbbra is szoros kapcsolatban állnak az egyházakkal, a király vagy főúri udvarokkal. Műveiket azonban már nem csupán egy szűketkör számára írták. Egyre többet számíthattak a közönségre is. Az első belépődíjas operaházat 1637-ben nyitották meg Velence-ben. 1662-től kezdve pedig Londonban már nyilvános hangversenyeket is rendeztek.
Édesapja, felismerve a kisfiú zenei tehetségét, korán elkezdte hangszertanítását. Vejmárban udvari komponista és koncertmester, vezető hegedűs volt, majd kőtemben karmesterként működött. Ekkor keletkeztek legnagyobb kamaraművei és zenekari alkotásai. 1723-tól haláláig a híres lipcsei Tamás templom karnagya volt.
Énekes művei sorában az opera kivételével a kor minden világi és egyházi műfaját megtaláljuk. Kiemelkedő helyet foglalnak el a kantáták. Egyházi kantátáiban és passióiban igen nagy szerepe van a korálnak, a protestáns egyházi népéneknek. Gyűjteményei közül kiemelkedik a felesége Anna Magdalena számára írt kottáskönyve.
Egy másik jelentős gyűjteményében, a Das Wolltemperierte Klavier, a Jól hangolt zongora című művében a hangnemek használhatóságát akarta bemutatni. Tizenkét hangra, az ongora hét pehér és öt pekete billentyűjének megfelelően, egy-egy dur és mol preludiumot és fugát adott közre. A barokkor ünnepelt zeneszerzője, Bach kortársa volt.
A zenetörténet legnagyobb oratórium szerzője. Halléban született 1685-ben, és 1759-ben Londonban halt meg. Szülei jogi pályára szánták.
Ő azonban a zenéhez vonzódott. Kiváló organistává vált. Nagysikerű itáliai hangverseny körútján megismerkedett az opera műfajával. Több alkalommal is ellátogatott Angliába, ahol bemutatták egyik operáját.
A londoni közönség a szívébe zárta. Feliratot Készítették A TASZ Magyarország Közösségét