Töri Maraton emelt szintű érettség Köszöntjük a Töri Maraton emelt szintű érettség részének a nézőit. Ennek a sorozatnak az a célja, hogy a témaköröket bemutassuk, amelyeket emelt szintű érettségén kérdezhetnek. Nyilván Általában nem teljes körű bemutatása lesz ez a témáknak, hanem inkább szeretnénk, hogyha 6-8, esetleg 10 gondolata is lenne a vizsgázóknak, ha ezeket a témákat fogják megkapni.
kapni írásbeli, rövid vagy hosszú választ igénylő kérdéseknél, illetve a szóbeli tételek kidolgozásánál is legyen ez egy segítség. Úgyhogy már is belecsapunk, az első nagy témakörünk az ókor. Az első téma, és ugye minden téma feltételezi már a középszintű ismereteknek a birtoklását, ezért azokról már nem fogok beszélni ebben a sorozatban.
Akinek erre van kedve, az az iskolánknak, a Bornemisza Péter Gimnáziumnak a YouTube csatornáján meg tudja nézni a 2024-es követelményeknek megfelelő töri maratont. Az első emelt szintű témakör a római köztársaság működése, amelyhez már is egy segítő évszámot is fölírtam a diára, ez pedig a Krisztus előtt, vagy időszámításunk előtt 510-től 27-ig tartó időszak. Ugye ez az az időszak, amely a reszpublikának, amely egyébként azt jelenti, hogy közös ügyek a korszaka a római történelemben, ezt megelőzte 753-tól 510-ig a királyok kora, amikor 7 királya volt Rómának, ebből négyet feltételezhetően mitikus királynak tekinthetünk a városalapító Romulusszal elkezdve, és az utolsó királyokat, Az utolsó három úgynevezett etruszkirály volt tulajdonképpen történelmi személy valószínűsíthetően. Majd amikor az utolsó király Darius Superbuszt elűzték egy Brutus nevű férfi vezetésével, akkor utána alakult ki a római köztársaságnak a mintája, hogy mintegy fél évezreden keresztül ilyen szisztéma szerint menjen a birodalomnak.
illetve először csak a városállam, majd a korszak végére már birodalomnak a vezetése, és ugye 27 azért egy forduló pont, mert szintén emeltszintű érettségi témakör, Oktávianusznak, az Augustus az uralma, és onnantól tekinthetjük a principátus rendszerét, amely császárságba fordul át, és tulajdonképpen ez az egyeduralom nyugati felé. a Római Birodalomnak 476-ig, Krisztus után 476-ig tart, illetve a keleti felében pedig Krisztus után 1453-ig. De mi ebből most csak, mivel a követelmények így rendelik, a Római Köztársaság működését fogjuk megbeszélni.
Ugye a Római Társadalomnak két nagy csoportja van, a patriciusok. A patriciusoknak a neve azt jelenti, hogy akiknek van a... úgyhogy valószínűsíthetően ők voltak a város alapító családoknak a tagjai, és a plebejusoknak az eredetével kapcsolatban van számos vita, de feltételezhetően ők később költöztek be a városba. Na most a királyság ideje alatt a király együttműködött a plebejusokkal, hogy a patriciusokat valamennyire féken tartsa, illetve a hatalmát érvényesíteni tud.
de amikor a királyokat előzték, akkor a király feladatait, a vezetés, a kormányzás, a szenátus népsorának összeállítása, adók meghatározása és a hadsereg vezetése, irányítás, ezeket a patriciusok maguk között osztották el, és tulajdonképpen a plebeiusok képviselet nélkül maradtak, ha úgy tetszik. Milyen... milyen hivatalok, milyen magisztrátusok kapcsolódtak a római köztársaság működtetéséhez. Egyrésztről a szenátus, amely 300, majd később 600 főből állt, ahogy az ábrán is látható, ők voltak azok, akik a törvényeket hozták, és megválasztották a... A különböző hivatalokra, amit magisztrátusnak nevezünk, a közülük való patricius személyeket, ugye ezek a hivatalok egészen a 400-as évek közepéig nem nyíltak meg a plebejusok előtt, majd egy tiltakozó kivonulásnak, a Szenthelyre való kivonulásnak az eredmények éppen.
Fokozatosan minden magisztrátust is betölthettek plebejusok. Milyenek voltak ezek a magisztrátusok? Ugye a konzulok hatalma volt a főhatalom, két konzul volt, ez pedig a király hatalmának kettéosztásáról szólt, hiszen az alapelv a magisztrátusok kiosztásánál a kollegalitás és az annualitás volt. A kollegalitás azt jelentette, hogy kettő vagy több személy viselte ugyanazt a hivatalt, hogy egymást támogassák és segítsék és ellenőrizzék is. Az annualitás pedig azt jelentette, hogy egy évre választottak meg egy hivatalnokot, és utána abból a hivatalból ki kellett lépnie, és egyébként pedig...
Éveknek kellett eltenni, emire újra vállalhatott hivatalt. Alapvetően egyébként a szabad felnőtt férfiak, római polgárok, közülük is elsősorban a patriciusok vállalhatták ezeket a hivatalokat, illetve jelentkezhettek, kampányolhattak ezekre a hivatalokra, és közülük emelkedett ki a két konzul. amely a legfőbb hatalmat birtokorta. Ugye előttük 12-12 liktor vonult, akik a fasceszsel vonultak, ami vesszőnyalábokba fogott bárd, és a vesszőnyalábokat bőrszíjakkal kötözték össze, amely két dolgot szimbolizált ez az eszköz, a hatalmat nyilvánvalóan, de annak a korlátozott voltát, hiszen a bárd, amely a...
Hatalmat jelképezte, a vesszőnyalába volt belekötözve, másfelől pedig a római nép egységét és a törvények uralmát jelképezte. Ugye a konzulokat segítették a prétorok, tehát tulajdonképpen ők ilyen alkonzulok voltak. Nagyon fontos volt a cenzornak a hivatala, a cenzorok állították össze a szenátusnak a népsorát.
ezt nevezték Indexnek, és tulajdonképpen ők döntötték el, hogy kik lehetnek a szenátus tagjai, és volt olyan a római köztársaság történetében, hogy a cenzor valakit kihúzott a listáról, kihúzta a szenátusi listáról, és annak az embernek el kellett hagynia a törvényhozást, egyébként azzal a váddal húzta ki. hogy túlságosan görög erkölcsök szerint él. Ezt mindenki gondolja át, hogy mit jelenthetett.
Akkor ugye a pénzügyekért feleltek a kvesztorok. A kvesztorok feladata volt a városállam, később a birodalom pénzügyeinek az irányítása. Ezen belül ugye nagyon fontos volt, hogy amikor hadjáratra ment a római hadsereg, akkor az egyik kvesztor mindig elkísérte a hadsereget, amit a konzulok vezettek.
és a hadizsákmánynak az egy harmadát a város részére, az állam részére tulajdonképpen elkülönítette. A másik harmadot kapta a hadvezér, és a harmadik harmadot pedig maga a hadsereg kapta. És a városi felügyeletnek, a piaci árak megalapításának is volt hivatala, ugye az Edilisnek a hivatala, tehát tulajdonképpen ez a magisztrátus rendszer. A királynak a jogosítványait, feladatait osztotta fel maga között.
Volt egy olyan speciális hivatal, a diktátor, amely kilógott ebből a sorból. Diktátort csak vészhelyzetben választottak a rómaiak, akkor is csak fél évre. Ugyanakkor korlátlan hatalmat kapott a diktátor, bármit megtehetett.
És emellett pedig a hivatali ideje lejárta után a tetteiért nem lehetett számon kérni. Tehát egy nagyon érdekes hivatal volt, és egyébként egyáltalán nem volt negatív tartalma, mint amit ma sokan. ...kannak negatívnak látnak.
Ugye beszéltem a plebejusok küzdelmeiről, és végül a plebejusok is elérték, hogy legyen egy olyan hivataluk, amit néptribunusnak hívunk. Ez pedig ugye a plebejusoknak a képviselője volt a szenátusban, illetve képviselői, akik vétójoggal rendelkeztek. Bármilyen olyan törvényjavaslatot megvétózhattak, amelyről azt gondolta a...
Azt gondolták, hogy a plebejúsoknak a jogait sérti. És azért, mivel nyilván nem voltak túl népszerűek emiatt, hogy a törvényjavaslatokat, törvények bevezetését akadályozhatták, ezért őket szakroszantumnak, szentnek és sérthetetlennek nyilvánította a jog, a római jog, ami azt jelentette, hogy ha bárki bántalmazta vagy megölte a néptribunust, Akkor az apa gyilkosok büntetésével kellett kivégezni, az pedig azt jelentette, hogy zsákba varták és bedobták a Tiberisz folyóba, úgyhogy vagy egy kutyát, vagy egy madarat, kakast alapvetően, vagy egy kígyót, vagy egy macskát még belekötöztek a zsákba, tehát ezzel megnyújtva a szenvedéseit, mielőtt megfulladt a folyó mélyén. az elítélt. A népgyűlésekről ugye háromféle népgyűlés volt a plebejűs gyűlés mellett, egyik volt a nemzetségi alapon, ebben a patriciusok vettek részt, azután kialakult a vagyoni alapon, illetve a területi alapon elvalapján szerveződött népgyűlés, de nagyon fontos, hogy a népgyűlésnek sosem volt akkora szerepe a római köztársaságban.
mint az aténi demokrácia idején. A következő témánk Cézár és Augustus lesz, és ugye először Cézárról fogok beszélni, amikor ilyen piros feliratot látnak a címben a kedves nézők, akkor az mindig azt jelenti, hogy melyik része hangsúlyosabb a történetnek, illetve a témakörnek. Krisztus előtt száz körül született Cézár, és tudjuk, hogy 44 márciusi idusán halt meg egy merényletben, de hogyan élte meg ezt a mintegy 56 évet?
Amikor ő megszületik, már polgárháborús időszak van, ugye a néppárt, amely tulajdonképpen a szenátuson belül azoknak a csoportja volt, akik azt mondták, hogy a népnek, a populesznek a... Az érdekeit képviselik, ez volt Máriusz vezette párt a hatalomban, küzdött az optimatákkal, ezek pedig azok a szenátori csoportok voltak, vagy csoport volt, akik azt mondták, hogy minden optimális, nem kell semmit változtatni a hatalom gyakorlásán, ennek pedig Szulla volt a vezetője. Meg kell jegyezni, hogy ugye már túl vagyunk Itália meghódításán, túl vagyunk a pun háborúkon, és tulajdonképpen a hagyományos reszpublika, amit az előző témakör során bemutattam, az válságba került, hiszen ezzel a struktúrával egyre nehezebb volt irányítani egy három kontinensre, Európára, Észak-Afrikára, Ázsiára kiterjedő városállamot vagy birodalmat. Hiszen például a hadsereg sem tudott megfordulni aratástól vetésig, tehát nem volt idő, egyszerűen fizikai idő sem erre, és ezért kialakult Máriusz hadireformja alapján a profi főállású katonaság Rómában. És ugye, amit említett...
Az előző témakörnél a questor feladatánál például a hadizsákmány elosztása, ezért a katonák elkezdtek a városállam helyett ragaszkodni a hadvezéreikhez, akik től a zsákmányt remélhették, és ennek meg az lett az eredménye, hogy ezek a hadvezérek küzdöttek tulajdonképpen a fő hatalomért Rómában. És mivel a Cézár rokonságban is állt Máriusz családjával, Ezért nyilvánvalóan Szulla előtt nem volt szimpatikus, és amikor Szulla Krisztus előtt 86-ban proszkripció során kifüggesztette az államellenségei népsorát a Fórum Románumon, Róma főtelén, és bántatlanul... Meg lehetett ölni ezeket az embereket, Cézár menekülésre kényszerült, és ugye a hagyomány szerint kalózók fogták el, akik mondták neki, hogy mennyi zsákmányért, húsztalentumért, aranyért el fogják engedni, és akkor ő mondta, hogy ő ötvenet ér, ugye a húsz egy szenátusi tagnak volt az ára, egy ötven pedig a konzulé.
a legfőbb hatalom birtokossájé, majd amikor kiváltották Cézált 50 talentú aranyért, akkor néhány héttel később visszatért, már hadsereg élén elfogta ezeket a kalózokat, és kereszte is feszítette őket, ahogyan ezt megígérte korábban nekik. Ugye ez az agilis fiatalember... A katonai ideje után szeretett volna ő is konzul lenni, egyébként minden római államférfének ez volt az állampozíciója.
Kicsit olyan, mintha valaki most a köztársasági elnöki vagy a miniszterelnöki posztért elindulna, és mindent azért csinál egész életében, hogy majd egyszer felülhessen a legfőbb közjogi méltóságok egyikének a székében. Minden esetre a... Válság helyzetből egy olyan megoldás született, hogy Cézár Krassuszt és Pompejuszszal, a kor két celeb hadvezérével és politikusával kötötte egy megegyezést, ezt nevezzük I. Triumvirátusnak, amely három férfi szövetségét jelenti. Krisztus előtt 60-ban Lukkában kötötték meg ezt a szövetséget.
És arról szólt ez a szövetség, hogy támogatni fogják egymást a hatalom megszerzésében, és fel is osztották egymás között a birodalom területeit, hogy ki hol fog befolyást szerezni, és ugye Kraszusz Ázsia, Pompejuszz Hispánia és Észak-Afrika, és Cézár pedig az európai területeket nyerte meg így, és Cézár ekkor lett, ezután lett először konzul. A konzulátusa után, amely ugye egy évig tartott, prokonzuli hivatalt kapott, és ennek pedig az volt a jutalma, hiszen ennek a konzuli hivatalnak a megszerzése rengeteg pénzbe került az aspiránsoknak, és ezért ennek az volt a jutalma, hogy Galliába kapott prokonzuli megbizatást, és ahogy a dián is látható, 11 évig tartó, illetve elnézést, 9 évig tartó. Háborúskodás során meghódította Gallia tartományát, és legyőzte Versingetorixot, a Gall felkelők legnagyobb vezérét, és ezután visszatért Rómába. Ugye a hagyomány szerint ekkor hangzott el a híres mondása, hogy a kocka el van vetve, amikor a Rubikon folyót átlépte, és a szenátus tiltása ellenére hadsereggel érkezett meg Rómába.
Itt ugye... Ennek hatására Pompejuszz elmenekült, Krassuszt korábban megölték már a Kárhelyi csatában, a párthusok keleten, Szíriában, tehát ő már kikerült a hatalomból, és tulajdonképpen a vezetésért Cézár és Pompejuszz között kezdődött el a polgárháború. Cézár elment Egyiptomba Pompejuszzt üldözve, előtte Görögországban Farszalusznál legyőzte Pompejusz csapatait. És ott megismerkedett Kleopátrával, erről a románcáról nem szeretnék most hosszan értekezni, mindenesetre ez egy hellenisztikus uralkodónő volt Kleopátrával, akinek komoly befolyása volt Cézárra, nem csak magánéletében, hanem politikai szándékaiban, sőt ez a politikai befolyása majd a következő témánál említendő Marcus Antonius is kiterjedt.
Mert mindenesetre... Cézár 45-ig legyőzte a lázadókat, például a Zemai csatában, Kis-Ázsiában. Ez olyan gyors győzelme volt, hogy ezután üzente meg a szenátusnak a Veni Vidi Vici Jöttem, láttam, győztem című üzenetét, mert körülbelül ennyi idő alatt sikerült az ellenséget legyőznie. És bevonult Rómába, miután...
Pompejuszz híveit Hispániában is legyőzte, és tulajdonképpen ővé lett a főhatalom, bár ez kimondhatatlan volt a korabeli Rómában. Magisztrátus halmozás írtam fel ehhez a diához, azt jelenti, hogy tulajdonképpen Cézár volt a konzul, Cézár volt a... Cenzor, örökös diktátor rá választották, és néptribunus is lett, noha Patricius származású volt, és ugye a néptribunus csak plebeius lehetett.
Cézár ezt úgy oldotta meg, hogy az egyik kliensével, aki plebeius származású volt, örökbe fogadtatta magát, így 60 felé, vagy 50 fölött, és így tulajdonképpen méltó lett erre a címre. és hivatalra. És ugye ez a magisztrátus halmozás jelentette azt, hogy igazából szent és sértetetlen lett, bármit megtehetett, számon kérhetetlen lett a tetteiért, ugye ez a néptribunus diktátor hivatalokban van, övé volt a főhatalom, ez volt a konzuli hatalom, és ugye mint cenzor beleszólhatott a szenátus népsorának összeállításában.
Különböző címei és szimbólumok kapcsolódtak a vezetéséhez. Például ő volt az első olyan élő római államférfi, akinek az arcképével pénzt vertek Rómában. Tehát ő volt az első ilyen államférfi.
És ugye többször felajánlották neki a koronát. Egyik ünnepen Marcus Antonius egy szent kerületet... Körbefutva egy diadémot ajánlott Cézárnak, és amikor felajánlotta, akkor az összegyűlt tömeg nem újongott, és ezért Cézár mindig visszautasította, amire újongott a tömeg, és tulajdonképpen ez volt a közvéleménykutatás, hogy vajon elfogadná-e a nép, hogy ő király legyen, és hát ez látszott, hogy azt nem fogadnák el azért. Mindeközben ugye véglehajtott egy naptárreformot is. mégpedig a nap járásának megfelelően 365 napos évet hozott létre, bár tudjuk, hogy egy negyed nappal így is lemaradt, amit majd a 16. században Gergely pápa korrigál, és akkor most már a Gergely naptárunk van, és addig ugye Julius naptár volt, Cézárról elnevezve.
És a naptárreformnak tulajdonképpen ez volt a jelentősége, és miközben úgy döntött, hogy Nagy Sándor utódjaként elindul a pártusok ellen, ez volt az a keleti nép, amely megölte a Kárélyi csatában Krassuszt, ehhez ugye még nagyobb hatalommal kellett volna őt fölruházni, és ezért a szenátuson belül... Egy összeesküvés kezdődött, amelynek az élén Cassius és Cézár fogadott fia Brutus állt, és emellett még Cicero, a híres szónok és a szenátus tagja is támogatt ezt az összeesküvést, és hiába kapott Cézár jóslatokat, hogy óvak, hogy Március idussától mégis elment arra a tanácskozásra, amelyre várták. és ott pedig ugye halára szurkelták a Cézár, és ezzel véget ért az ő uralma, és ez jelentette azt, most már áttérve augusztusra, hogy kiújult a polgárháború, és ugye Oktávianuszz, aki akkor 18 éves volt, 44-ben lett Cézárnak az utódja. Miért ő lett az utódja, hiszen egy 18 éves fiatalember volt csupán, azért mert Cézárra korábban megírt végrendeletében őt jelölte ki utódjából. És szerencsére Brúndiziumban tartózkodott, ahol Cézár légiói is ott voltak, tehát már is volt hadserege.
Rómába vonult és megküzdött a szenátussal is, ugye Cézár gyilkosai Brutus és Cassius görögországba menekültek. Ugye a görög tartományok és a keleti tartományok voltak a leggazdagabbak, tehát be akarták szedni az adót annak érdekében, hogy hadsereget tudjanak szervezni és fenntartani, hogy megküzdjenek ugye Oktávianuszszal és a hozzácsatlakozókkal. De Oktávianuszsz először a szenátussal harcolt, és egy fura csata után...
Kiegyezett a szenátussal és megköttetett a második triumvirátus, Krisztus előtt negyven... amelynek a tagjai voltak Oktavianusz, Lepidus, aki Cézár lovasságának volt a vezetője, és Marcus Antonius, aki pedig Cézárnak barátja is volt, és alvezére. És ők vonultak át így Görögországba Cézár gyilkossainak a megbüntetésére, ez volt a fő programjuk, és Filippinél, Krisztus előtt 42-ben. Legyőzték Brutus és Cassius, akik öngyilkosok lettek, és ezután úgy tűnt, hogy véget ér a polgárháború. A triumvirátus különböző hatalmi érdekek miatt hamar fölbomlott, és például Lepiduszt megjutalmazták idézőjelben a Pontifex Maximus, tehát a római vallások főpapja címével, ami nagyon tekintélyes cím volt, de valójában politikai tartalmában nem volt.
elégséges ahhoz, hogy benne maradjon a főhatalomért folytatott versenyben. Marcus Antonius pedig keletre vonult Alexandria-ba, és Kleopátrával élettársi viszonyt kezdeményeztek, amely azért volt nagyon sértő, mert Cézár egyik, illetve Oktávianusz egyik rokona volt a felesége, és személyes sértettséget is ért. Érzett Oktavianusz, illetve mivel a gabona miatt, az egyiptomi gabona miatt nagy szükség volt a tartománya Rómának, és nem akart egy hellenisztikus erős előzés.
ellen királyságot a birodalom területén, ezért hadatüzent tulajdonképpen Oktavianusz, Marcus Antonius és Kleopátra, és az akciumi tengeri csatában Krisztus előtt 31. legyőzte őket, ezután üldözőbe vette a két menekülőt, akik Egyiptomban öngyilkosságot követtek el, és Krisztus előtt 30-ban Egyiptom-Római provinciává vált, és ezt követően Krisztus előtt 27-ben a szenátus, mivel véget ért a polgárháború, az Augustus fennséges cimmel ajándékozta meg Oktávianuszzt, aki ezután tulajdonképpen... személy névként viselte ezt a nevet, és Krisztus előtt után 14-ig ő volt a princepsz, az első polgár, amely azt jelentette, hogy megtartotta a köztársasági formákat, ugyanakkor az egyeduralmat gyakorolta, és ez pedig a hadseregen alapult, ugyanis a 22 légiót felhelyett, fegyverben tartott, de a légiókat eltávolította Rómából, hogy a politikai ellenfelei ne tudjanak ellene fölkelni, és a birodalom perifériájára helyezte el a légiókat, és ezeket a provinciákat, amik a birodalom perifériáján voltak, és még úgyis kellett stabilizálni és pacifikálni őket, ezeket a kezében tartotta. Ezek lettek majd később az úgynevezett...
nevezett császári provinciák, és a birodalom belsejében lévő már romanizált tartományokat pedig a szenátus irányítása alatt hagyta meg. Ugye a konzuli hivatallal való élés során pedig nagyon bölcsen járt el, hiszen két konzul lehetett, ha minden évben őt konzullá választják, és képzeljétek el, és a nézők is képzeljék el, hogy tényleg minden évben konzullá váltották, de néhány nap után mindig... végig lemondott, és átadta valakinek a konzuli címet, nem mintha ezzel a főhatalmat elvesztette volna. Viszont az ő uralkodása alatt kiépült az úgynevezett Pax Romana, a római béke, hogy a határokon, a Limesen belül nem voltak háborúk, nem volt konfliktus, úgyhogy ezért az ő uralma teremtette meg azt a korszakot, vagy vezette be azt a... azt a korszakot, amit császárságnak hívunk, amikor a hatalom egy ember kezében van, de egészen a 60-as évek végéig ezt principátusnak, az első polgár uralmának nevezzük.
Ugye ki volt az első polgár? A szenátus legtekintésebb tagja, aki tehát a római társadalom első polgára, és tulajdonképpen ez volt Augustus, és mindenben az ő véleményét követte a szenátus. Egy nagy ugrással megyünk a Hun birodalomra, a következő témánk. Ugye itt egy térképet látunk, ami Attila a Hun birodalmát... Jelenti, ugye a Hun az egy nomád nép volt, nagy állattartó nomádok, az Cseppén éltek, amely tulajdonképpen a Kárpátoktól egészen belső Ázsiáig, mai Mongóliáig húzódó terület, és ezen a területen éltek, és katonáskodással foglalkoztak, és amikor a IV.
században nem sikerült nekik betörniük Kínába, akkor Nyugat felé fordultak, és találkoztak a gótokkal, akik meg kelet felé mentek volna, és 375-ben legyőzték őket, és elkezdték a keleti gótokat eltolni nyugat felé, és elindították a népvándorlást. Ugye egy Balambér nevű fejedelem, Hun fejedelem volt az, aki meghódított a kelet-európát is, és egészen a római limesig, tehát a Duna vonaláig. Tolta el a Hun birodalom határait, ahogy látjátok, és látják a nézők is a képen, egészen a mai kelet-európai térségre terjedt ki az uralma.
Ugye ő adót követelt a meghódított népektől, illetve ha háború volt, akkor katonákat, és emellett a meghódított... a népek királyainak, vezetőinek, a gyermekei közül túlszokat tartott az udvarában, ezzel biztosítva a szülők és a rokonok lojalitását, hűségét. Attila emelkedett ki a 400-as évek közepén a hun fejedelmek közül, miután a testvérét Budát meggyilkoltatta, egyedüli fejedelem lett, és valahol a felső... Tisza vidéken volt az ő központja, tehát tulajdonképpen ahol mi most ugye mi Pesti oldalon ülünk a felvétel pillanatában, mi Hunniában ülünk, ha úgy tetszik, és ugye akik Budán vannak most a nézők közül is, azok pedig Pannoniában, és Attila tudatosan viselt pszichológiailag is hadat a római birodalom ellen, Elsősorban a nyugatrómai birodalommal harcolt, ugye 395 óta két római birodalom volt, mert a keletrómai birodalom adóval váltotta meg a hunoknak, hogy a lovaikat ne fordítsák Konstantinápoly felé, ne támadják meg őket.
Adót fizetett a keletrómai birodalom Attilának. Ugyanakkor a nyugatrómai birodalom ezt nem tette meg. És Attila, ugye ebben az időben már keresztények a római császárok, és a birodalom lakosságának is elő van írva, hogy kereszténynek kell lenni, és Attila tudatosan használta az Isten ostora jelzőt, azt mondta, hogy őt az Isten küldte büntetésül a rómaiak bűnei miatt. Kétszer tört be a... Birodalomban az első a 451-es támadás volt, a mai Franciaország területén Katalaunumnál egy eldöntetlen csatát vívott Éciusszal, római hadvezérrel Antonius, és egy amlaud van, umlaud van az A betűn, tehát Éciusszal vívott egy csatát, aki egyébként korábban Attila udvarában volt, Tusz, és ezért ott megtanulta, hogy a hunok hogyan harcolnak, és egy eldöntetlen csatát.
Vívott velük, majd 452-ben már Róma felé indította meg a támadását, elfoglalta Akvileja városát, és megérkezett Rómához, ahol ebben az időben már nem a császár fogadta őt, hiszen a császári udvar már Ravennában volt, hanem a pápa ment ki elé, és a pápa... Meggyőzte Attila, a hagyomány szerint a pápa fölött megjelentek Attilának angyalok, és ezzel visszafordulásra késztette a Hun hadvezért. Ezután 453-ban viszont Attila meghalt, máig tisztázatlan körülmények között az egyik esküvőjén, és ezután a Hun birodalom a széthullás útjára lépett.
Egy következő témánk a pénz az ókorban. Ugye a pénznek a fejlődéséről egy-két dolgot, kezdetben a termékcsinálat, Sere volt, tehát aki buzzát termelt, az elcserélte tyúkokra, aki fazekat csinált, elcserélte buzzára, és tulajdonképpen a termékek cseréje zajlott, nem volt meghatározott fizetőeszköz. És alapvetően ez az időszak az árupénz időszaka, amikor az áruk voltak a pénz, és ezt követték a különböző nemes fémekből.
készült rudak, és ebből kapta, tehát rútpénz volt, ilyen rudakat készítettek, kis botokat, nemesfémekből, és ebből jött a görög kifejezésből, a dráknéból, a marokból a pénz egyik első elnevezése, ugyanis a spártaiak vaspénze, amit egyébként csak a spártai államon belül használtak, vas pálcikákból állt, és azt tekintették egy egységnek, amit egy felnőtt... férfi a markával így össze tud fogni. És akkor ez volt a drachmi.
És ugye a 7. századtól Lüdiában vannak már vert pénzek, a képen egy 6. századi, de lüdiai pénzt látunk, Krojszosz a krőzus latinosított változatban, vagy köznyelvi változatban, Krojszosz király pénze. Ugye a fönéciaiak... használták nagyon intenzíven a különböző pénzeket, és már megjelent a pénzváltás is, hiszen ők, ezek a föniciai városállamok kereskedő államok voltak. Perzsiában, ahol erős volt a központi hatalom, és ott Dareikos néven, ugye Dareikos király verette az első pént, első Darius, és ebből lett a Dareikos, a perzsa pénz, és miért volt fontos, hogy az állampénzt veretett?
és véget ért ezeknek a nemesfém rudatnak a korszaka, mert az állam garantálta azt, hogy van nemesfém az adott pénzben. Tehát az államnak volt erre garanciája, hogy az uralkodók garantálták, hogy az aranypénz nem részből van, az ezüstpénz nem vasból van, hanem benne van a nemesfém. Következő témánk az ókori írások, és ez nagy zavart okozhat minden vizsgázónak, hogy mindig...
Mit is értünk ókori írásokon? És én megpróbáltam néhány szerzőt fölhozni, amikre talán lehet hivatkozni majd, vagy amely talán előfordulhat az emelcintű érettségi, rövid, hosszú választ igénylő kérdéseiben, vagy a szóbeli beszélgetések során. Ugye a görögöknél volt kilenc múzsa, különböző műsor. művészeteknek és tudományoknak, amiket egyébként művészeteknek tekintettek, például a történettudományt is, amelynek most itt egy szerény aspektusában mozgunk.
Ezeknek voltak múzsáik, akik természet fölötti lények voltak, és tulajdonképpen azóta is a kifejezés a művészeti alkotást ihlető személyekre használják. Először történetírókat gönüljük. görög és római történetírókat szeretnék mondani a kedves nézőknek, és itt a jelenlévőknek. Ugye Hírodótos képét látjátok, ő a szakálas úriember. Hírodótos nevezik a történetírás atyának, nem azért, mert először ő írt történetet, hiszen nagyon sok helyen leírták már azt, hogy mi történik, hanem azért, mert tulajdonképpen a modern történettudomány módszereivel dolgozott.
Itt láttok egy térképet. ami Hírodótos világát mutatja be, ami a könyvében a görög-perzsa háborúkban, amely egyébként kilenc nagy tekercsből állt, pontosan a kilenc múzsának ajánlva. És Hírodótos volt az első, aki nem csak leírta a történeteket, és nem az Isteneket, tehát ő volt az első, aki nem az Isteneket tette meg a történelem mozgató ruggóivá, hiszen a humeroz... Hírodótos által leírt szintén történeti esemény a trójai háború mögött, ugye erősen ott vannak az istenek, de Hírodótos már csak a politikai folyamatokat, a szándékokat vizsgálta, leírta a történeteket, nagyszerű leírásokat adott Egyiptomról, Perzsiáról, Lüdiáról, tehát tényleg utána járt a dolgoknak, beszélgetett szemtanúkkal, és ezekből írta meg a könyvét. Ugye, töködődik.
Didész a következő görögtől. ...történetíró, akit majd figyeljetek a vizsgán, hogy ne Tukü Didész neki mondjatok, hanem két D-vel, és nem kával, nem két K-val, hanem két D-vel írja a nevét, Tukü Didész, és ez egy vizsgatip volt, tehát Tukü Didész a Peloponészoszi háború történetét írta meg, ami ugyanagyjából... Onnan folytatódik, ahol Hírodótos műve befejeződik, ugye ő maga is résztvevő volt, hadvezér volt, Haténi hadvezér volt, és leírja a háború okkait, és azóta is a politológiának, ennek a tudománynak egy fontos része a tukuk üdét.
Tukü Didész, látjátok, én is elcsúsztam benne, Tukü Didész az írásai, ugyanis ő írja le azokat a folyamatokat is, amelyek például a nagyhatalmakat belekényszerítik katonai konfliktusokba, úgyhogy ma is tanulhatunk belőle, ahogyan Hírodótos kötik, ugye, hogy a történelem az élet tanítómestere. Plutárkosz már szintén görögül írt, de ő már a római korban, és... volt szerző Krisztus utáni I.
században, és őneki a legkíresebb munkája a párhuzamos életrajzok, amiben gyakorlatilag leírja a görög és a római hősöket párhuzamba állítva, például Nagy Sándor Cézárral, Tézeuszt Romulusszal, tehát a különböző karaktereket összerakja. És nagyon... tanulságos, mert a klasszikus történetírásnak ez volt a célja, hogy emberi sorsokon és történeteken keresztül bemutatni a felemelkedés és a bukás okait és útját.
Titus Livius, már latinul írt, római történetíró, a Város története című munkája ad képet a római történelemről, egészen a város alapítástól az I. századig, C. koráig, egyébként Julius Cézár is nagy történetíró volt, mert a gal háborúkról és a polgár háborúról írt ő történelmet. Takitus a következő római történetírónk, aki már a germánokról, a polgár háború végéről, Cézárról, Augustus is írt történeteket, leírta a történeteket, ugyanakkor viszont egy nagyon érdekes elf...
fűződik a nevéhez, a harag és elfogultság nélkül, magyarul az úgynevezett objektív világnézetileg semleges történetírás meghirdetése, tehát harag és elfogultság nélkül, objektíven. Ennek csak annyi szépséghibája van, hogy ő írta Julius Agrikóla történetét, aki Britanniát hódította meg Rómának az első században, és felmagasztalja, felhypolja Agricolát. És csak mi történészek tudjuk, de most már ti is, hogy Agrikóla volt Takitus apósa. Tehát ennyit a haragról és az elfogultságmentességről, hogy kit emelünk ki. Hésziódosz, Homérosznak és Vergiliusz azért kerültek ide, mert ők ugye nem történetírók, viszont írtak, tehát kénytelenek vagyunk velük foglalkozni, vagy hát meg kell említeni őket.
Hésziódosz az isteneknek a világáról írt, Homérosznaknak köszönhetjük az Odüsszelát és az Iliázt, és Vergiliusz pedig az Éneászszal megírja a rómaiaknak az eredet, Mítoszát tulajdonképpen Augustus megbízásából. És hát nyilvánvalóan lehetne még a Kátóról írni, vagy a Pliniuszokról, akik természettudományos, gazdasági munkákat írtak. Tehát tulajdonképpen az a lényege ennek, hogy a hellenisztikus kor után, tényleg hellenisztikus kor után tömegével születnek meg az irodalmi és történeti munkák is, akár a szenefont lehetne említeni, és másokat. A görög filozófia a következő témánk, a filozófia, amelynek a jelentése ugye a völcsesség szeretete, ��s tulajdonképpen a megjelenése, a modern filozófia megjelenése a Krisztus előtti VI. századhoz köthető, és a görögökhöz.
Hát miért más ez, mint a korábbi dolgok? Azért, mert a világ eredetét nem az Istenekre akarják visszatérni. visszavezetni, hanem megpróbálják kitalálni, hogy hogy jött létre a világ, hogy jött létre az ember. És ugye először a szofisták, majd a tálész jelenik meg, aki ugye őselemekre vezeti vissza a Földnek és a világnak a létrejöttét, a víz, a levegő, a tűz lennének ezek.
De igazából a... 300-as, 400-as, 300-as évek fordulóján indul el a görög filozófia klasszikus kora, a bal felsőképen látható Szókratész, a jobb felsőképen látható Platón, és az aljáról a szókratész, a jobb felsőképen látható Szókratész, Halsóképpen látható Arisztotelész, a nagy hármassága a görög filozófiának. Ugye Szókratész köthető a bábáskodásnak a módszere, hogy egy dialógus során kérdések által vezeti rá az igazságokra a... tanítványait. Ugye Platón köthető az ideatan, hogy tulajdonképpen létezik egy felsőbb világ, ahol az ideák vannak, és minden, amit látunk, ezeknek a leképződése, ugye ő alkotja meg az úgy, úgynevezett barlanghasonlatot, aminek során arra utal, hogy mi csak részlegesen tudunk megismerni, és tulajdonképpen a filozófiának az a célja, hogy az embert felszabadítsa ebből a részleges megismerésből.
és egy teljesebbbe vezesse bele. Érdekes Platonnál, hogy államelméletet is alkott, ahol természetesen a filozófusok vezetik az államot, kik mások, és egyszer ezt meg is próbálták elkészíteni egyik görög gyarmatanő, felépíteni ezt az államot, és szegény Platont eladták rabszolgának itt, úgyhogy a tanítványainak kellett kiváltani, valószínűleg nem annyira sikerült ideálisra ez az államképe. és mind a ketten kivonulnak a városból, és ligetekben akadémiát alakít Platon, ott beszélnek a tanítványaikkal, ezt nevezzük egyébként peripatetikus oktatásnak is, amikor sétálva beszélgetnek meg a szabad levegőn, nem ilyen iskolai formákban vagy videón keresztül.
Arisztotelész, ide köthető még, ugye ő pedig az első olyan filozofus, nem? emmelesleg Nagy Sándor nevelője, aki egy komplex megismerésre, komplex tudásra törekedett, és például a természettudományoktól, a politikán keresztül, a matematikáig, amit egyébként filozófiai gondolkodásnak tartottak abban az időben, tulajdonképpen mindent művel Arisztotelész. Ugye Nagy Sándor halála után elindul a hellenizmusnak a korszaka, Bár még itt a Nagy Sándor hozzákapcsolnám mindenképpen a cinikusok vagy künikuszoknak az irányzatát, ami ugye a kutyaszóból ered, akik mindent megkérdőjeleznek és mindent kigúnyolnak.
Tulajdonképp Pendiogenész, akiről tudjuk, hogy mesztelenül ért, hordóban lakott, és rengeteg anekdota maradt fenn róla, hogy például fényes nappal lámpással sétált Atén utcáin, és megkérdezték, hogy mit keresel, és ő azt mondta, hogy embereket. tehát illetve Nagy Sándor is meglátogatta Diogenes, mikor bevonult Aténba, és megállt előtte, és Diogenes ott ült a hordója előtt, és akkor kérdezte őt Nagy Sándor, hogy mit szeretnél, megadok, amit kérsz, mert tisztelte a filozofusokat, és bizonyára hallottátok a történetet, hogy Diogenes azt mondta, hogy azt kérem, hogy állj arrébb, mert eltakarod a napot. Ugye, tehát ez a cinizmus.
A hellenizmus. Két fontos filozófiai irányzat viszont kialakult, az egyik az Epikureusok irányzata, Epikureus alapította, ugye ő egy kerti filozófiát hirdetett, a saját házának a kertjébe gyűltek össze a tanítványai, ami azért volt a tanítványi köre újdonság erejű, mert bizony benne voltak nők és rabszolgák is, és ő tulajdonképpen a haláltól való félelem megoldása volt. és a kulcs kifejezése a hedoné lesz, ebből származik a hedonizmus, de ez ebben az időben nem csak az élvezetek hajszolását jelentette, hanem tulajdonképpen azt, hogy az ember éljen egyfajta ösztönszerűen, ugyanakkor azzal szabadította föl a halálfélelemtől a tanítványait, hogy az ember atomokból áll, ami a halála után fölbomli. és nincs túlvilági élet. A sztóikusok volt a másik irányzat, amely Alexandriában alakult ki, és a sztóa oszlopcsarnok kifejezésből ered, hiszen oszlopcsarnokokban a piacon beszéltek és tanítottak, ők pedig azt mondták, hogy az emberi fájdalom, lélek fájdalmának, élet fájdalmának a legnagyobbok a vágy.
És ezért a vágyakat, ha megöldökli az ember, és nem vágyik semmire, hanem bölcsen belenyugszik a helyzetbe, amiben van, akkor nem lesznek szomorú problémái. A következő emelt szintű téma a római jog alapelvei, nyilván a jogi egyetemre jelentkezők kedvéért. hogy tették ezt be, hogy felkészítsék őket a római jog vizsgára.
Innen is sok sikert kívánunk nekik. Ugye a római jog alap dokumentuma 12 táblás törvények, amire fölírták tulajdonképpen a római törvényeket, amelyeket kifüggesztettek a Fórum Románumon, és a hagyomány szerint ezen tanultak meg latinul olvasni a római fiatal emberek. Ugye a római jog megkülönböztetett.
tehát a magányjogot és a közjogot, tehát a magányjog az, ami az ember és ember közötti viszony, a közjog pedig az, ami az állampolgár és az állam közötti viszony, és a szokásjogra épült, tehát a különböző ítéletekre, ugye latin ügyekre és ítéletekre, eljárásokra, latin nyelven írták, és egy nagyon fontos alapert származik belőle az, hogy nem minden tisztességes, ami szabad. Tehát ugye a jog... Jog megengedő, de nem minden erényes, tisztességes, amit az ember megtehet. Ezt a római jogot tulajdonképpen kodifikálni csak a nyugat-római birodalom bukása után fogják, 529-ben Julianusz császár uralkodása alatt, ez a corpus iuris civilis, tehát ugye a polgárjogi gyűjtemény tulajdonképpen.
És az első témakörünkben, az ókorban, amely elég hosszúra nyúlt, az utolsó témánk nem más, mint a politeizmus keleten. Ugye mi a politeizmus? Hát a monoteizmus ellentéte, de jelentésében azt jelenti a politeizmus, hogy több istenhít, a monoteizmus azt jelenti, hogy egy istenhít.
Minden ókori vallás a zsidó és az időszámításunk körül... létrejött kereszténység kivételével politeista volt, és két fontos fogalmat kell megjegyezni minden politeista valláshoz, a mitosz és a kultusz. A mitosz az a történet, ami leírja a vallás eredetét, és leírja, hogy hogyan jött létre, hogyan jöttek létre az istenek, vagy az az isten, mik a főbb cselekvései ezek a...
a mítoszok, ugye a mitológia szó ebből származik, a kultusz pedig a konkrét cselekedet, amivel a vallást gyakorolják, és ugye alapvetően az ókori vallások többségében elmaradhatatlan volt az áldozat bemutatás. Nagyon fontos megjegyezni a politeista ókori keleti vallásokhoz azt, hogy ezek önmegváltó vallások voltak mindegyik, tehát azért hitték el a mítoszokat. vagy fogadták el, és azért gyakorolták a kultuszt, hogy így sikerüljön elérni ők azt a tisztasságot, amivel majd jó helyre kerülnek a túlvilágban.
Ugye a politeista vallásokat benépesítik a mitikus lények, tehát ide tartoznak az istenek, a félistenek, és mindenféle mutációjuk ezeknek a lényeknek. A totem. Animizmus megjelenik, ugye, amikor valamifajta állathoz kötik a származását például a népnek, vagy pedig az istenség is félig állatformában jelenik meg, ugye az egyiptomi és a babiloni perzsa istenségek ilyenek többnyire.
Ugye az animizmus ide köthető, amelynek az a lényege, hogy mindennek van animéje, azaz lelke. a tárgyaktól elkezdve, és mindenkivel úgy kell bánni, mintha mi lennénk, lenne lelke, és ugye ez az animizmusnak a lényege, és ezekhez tartozik. a mágia, tehát ezekkel a szellemi lényekkel való kapcsolattartás.
A jóslás elengedhetetlen a politeista vallásokban, tehát a jövő felől való tudakozás. Ugye a legismertebbek a görög világban azok a jóshelyek, mint Delfoi és Dodona, Rúmában pedig mindenképpen meg kell említeni a... a szübilla vagy szibilla tekercseket, amelyek a jósatokat tartalmazzák.
Ugye a politaista keleti vallások istenségei között vannak hibrid lények, tehát, hogy állat és ember alakú, de a görög-római istenek már antropomorfok, tehát emberien néznek ki, olyanok, mint az emberek, és egyébként ugyanolyan erkölcstelenek is. Csak éppen halhatatlanok. Az két év meglepő dolog lehet talán a kedves nézőknek és a jelenlévőknek ezen a dián. Az egyik, hogy miért az Akropoliszt, ugye, Aténnak a fellegvárát tettem be képnek, hát azért, mert ez egy vallási hely volt. Ma túrista látványosság, de ez tele volt templomokkal, és áldozatbemutatás zajlott, és körmenetek, és mindenféle kultusz.
Gyakorlás, olimpiát pedig, amiről az olimpiai játékok vették a nevüket, és ugye Krisztus előtt 776-ban volt az első feljegyzett olimpia, az pedig azért került bele ebbe a szórásba, mert az olimpiai játékok is a görög társadalmat összekötő vallási rituálék voltak. Köszönöm szépen a figyelmet, ez volt az ókor rész emelt szinten, hamarosan jövünk a következő résszel.