[Zene] sziasztok ez a videó a keresztes hadjárat ról fog szólni a keresztes hadjáratok vizsgálatánál az első és legfontosabb dolog konkretizálni hogy mit is értünk a fogalom alatt elvégre a pápák többször is keresztes hadjáratot hirdettek nemcsak a szentföld visszafoglalása érdekében hanem a különböző eretnekeknek ítélt mozgalmak illetve az oszmán birodalom ellen is de a spanyol rekonkviszta is ide sorolható ebben a videóban ezekkel a hadjáratokkal most nem foglalkozok mivel csak a szentföld ellen irányuló keresztes hadjáratokat fogom most bemutatni a szentföld először 638-ban került iszlám kézbe amikor első omár kalifa elfoglalta jeruzsálem városát jeruzsálem a világ egyik legfontosabb zarándokhelye volt már ekkoriban is mivel három vallásnak is a szent helye volt a keresztények azért zarándokoltak ide mert itt élt és itt tanított jézus a zsidók azért látogatták mert itt állt valaha a templomuk még az iszlám vallás pedig azért tisztelte ezt a helyet mert állítólag innen szállt mohamed próféta a mennybe kezdetben nem volt semmi probléma jeruzsálem arab kézbe kerüléséből mivel a muszlimok engedélyezték a zarándokturizmust amely nagy bevétellel járt a számukra azonban a 11 században egyre jobban megnehezítették a keresztények számára a jeruzsálemben való zarándoklatot ez azért is volt problémás mert a szents sírnak ekkoriban egyre nagyobb kultusza lett európa szerte így a keresztények a saját kezükbe akarták volna tudni a helyet ráadásul dél-itáliában a normannok visszafoglalták szicíliát az arabok tól és újra készségesnek mutatkoztak az arabok megtámadására ebben a helyzetben 7 gergely pápában már 1074-ben felmerült az ötlet egy közös keresztény összefogásra amely során felszabadították volna a szent földet ő ezzel a mozgalommal újra szerette volna egységesíteni a keleti és a nyugati egyházat is róma vezetésével azonban mivel alatta volt az egyik legnagyobb az invesztitúraharc és keményen rivalizálta a pápa i henrik németrómai császárral így lehetetlen lett volna a szent földre sereget küldenie de hát végül elképzeléséből nem lett semmi bő 10 évvel később első alexios komnénos bizánci császár országát a szelzsuk törökök fenyegették és 185-ben elfoglalták antiókia városát ahol a keresztény lakosságra defsirmét tehát gyermekadót vetettek ki ebben a helyzetben a császár segítséget kért a nyugati egyháztól végül het gergely pápa utódja második orbán elhatározta hogy véghezviszi elődyjee tervét és 195-ben összehívta a clermonti zsinatot ahol meghirdett az első keresztes hadjáratot a hadjárat célja a szent sírhoz vezető zarándok útvonalak biztosítása és a szent föld megszerzése volt második orbán pápa biztosította a hadjáratban résztvevőket afelől hogy ha a keresztes háborúk során veszítenék életüket akkor minden földi bűnükért bocsánatot nyernek majd és üdvözülhetnek a pápa tervét a zsinat hatalmas lelkesedéssel fogadta és második orbán bejelentése után a tömeg a deus wult szöveget kiáltotta amely annyit jelent hogy isten akarja ráadásul még m egy vörös posztó is előkerült amelyből kereszteket vágtak ki ez a hadjárat és a keresztes katonák jelképévé is vált második orbán pápa felhívására lelkesen jelentkeztek európa szerte a hadjáratra jelentkezők két csoportra oszthatóak a keresztes lovagok vezetői a nyugat-európai kisebb fejedelmek közül kerültek ki ők seregükkel eredményesebben is harcoltak a háborúban a másik csoport a ninc lenel szegények közül tevődött össze ők német és francia területekről gyűjtöttek katoná kat és két csoportban indultak meg 196-ban a szentföld felé az egyik csoportot nincelen walter a másikat pedig remete péter vezette ők nagyjából 20000 katonát tudtak összegyűjteni főként a nincstelen parasztok csatlakoztak hozzájuk akik így remélték hogy megszabadulhatnak a feudális terhektől ezért az itt összegyűjtött katonák többnyire képzetlenek is voltak a két csoport a keresztény fősereg előtt indult útra a szentföld felszabadítására először nincs telen valterék indultak útnak ők vég fosztogatták európát a német területek után magyarországon csak úgy vonulhattak át hogy egyességet kellett kötniük könyves kálmán magyar királlyal hogy ételért cserébe nem fosztják majd ki az országát ennek ellenére az ország déli részén mégis fosztogatni kezdtek a keresztesek így kálmán király utánuk ment viszont csak az utóvédjüket érte el akiket sikeresen legyőzött ezt követően nincelen walter seregét a bizánci császár átszállította kisázsiába ahol rögtön vereséget szenvedtek a törököktől ráadásul még maga nincstelen walter is elesett a harc során így a serege szétoszlott a remete péter vezette csoport szintén garázdálkodott európa szerte ahol főként a zsidó lakosságot fosztogatták walterékhez hasonlóan ők is magyarországon keresztül próbáltak a szentföldhöz érni és meg is egyeztek könyves kálmánnal viszont az ország déli részén ők is konfliktusba kerültek a magyarokkal ezt követően a bizánti császár őket is átszállítatta anatóliába de ott a törökök könnyedén legyőzték ő a siivetoti csatában a seregmadékát remete péter vezetésével visszavitték konstantinápolyba hogy bevárják a kereszteseket a keresztény fősereg ennél sokkal sikeresebben tudott harcolni őket különböző nyugat-európai kis fejedelmek vezettek a fősereg négy csapatra oszlott az első csapat vezére bujoni gotfried volt hozzá testvére bolunyi baldua csatlakozott a második csapatot tarantói bohemund vezette a harmadikot vermanduei ugó irányította a negyediknek pedig tuluzi raymund gróf volt a vezetője de ebben a csapatban harcolt még a pápa által kinevezett fővezér ademár püspök is rajtuk kívül a fejedelmek közül részt vett még flandriai isik róbert és normandiai róbert is csak úgy mint a korábban elindult két sereg ez a keresztény fősereg is magyarországon keresztül akart a szent földre jutni csak hogy könyves kálmán magyar királynak a korábbi két keresztény csapattal konfliktusa volt és több nincstelenekből álló keresztény csapat nem is engedett már át magyarországon a keresztény főseregnek viszont sikerült átkelnie mivel buyoni godfriednak egy személyes tárgyalás során sikerült elérnie hogy könyves kálmán átengedje a keresztes katonákat az országán ezért cserébe kálmán király túszként megtarthatta godfried öcsét balduát a keresztesek békésen át is vonultak magyarországon és amint átlépték a déli határt könyves kálmán visszaadta gotfriednak testvérét és sok szerencsét kívánt a keresztes csapatoknak ezt követően a keresztesek bizáncba érkeztek ahol első alexios császár nem éppen vendégszerető módon fogadta őket több rablóbanda is a keresztesekre támadt akik szétverték a támadókat ráadásul gotfriednak és tuluzi rajmundnak több konfliktusa is volt alexios császárral amik végül odáig fajultak hogy a keresztesek egy csoportja még konstantin ápoly falait is ostromolni kezdte miután alexios csapatai legyőzték a kereszteseket gotfri hűséget fogadott a császárnak ezután alexios császár meggyőzte a kereszteseket hogy elsőkétt néát foglalják el mivel ezt a várost a törökök védtelenül hagyták gotfried csapatai sikerrel is jártak és bevették a várost majd 197-ben már doriléumnál győzték le első kilig arslán rumi szultán seregét a következő évben már antiókiiát ostromolták a keresztes csapatok ahol egy hosszú nyolc hónapos ostrom során hősiesen védték a várat a törökök végül a második csapat vezére tarantói bohémund rávett egy őrt hogy nyissa ki a város kapuját így a kereszt esek benyomulhattak a városba és lemészárolták antiókia muszlim török lakosságát a szeldzsukok ezt követően hiába próbálták visszafoglalni a várost a keresztesek nem engedték ki a kezeik közül ráadásul antiókia ostroma után a keresztes csapatok állítólag megtalálták a városban a szent lándzsát amellyel a római százados átszúrta annak idején a keresztfán meghalt jézust hogy megbizonyosodjon róla hogy tényleg meghalt-e ez a szent lándzsa erekje további motivációt adott a keresztes katonáknak akik innentől még elszántabb küzdöttek a következő célpont jeruzsálem városa volt amelyet a keresztesek 1999-ben meg is ostromoltak és egy kemény küzdelem árán végül bevették a várost jeruzsálem ostromakor a vár főparancsnoka iftikhar aldavla alkut kötött tulúzi rajmund gróffal aki megígérte hogy ha a muszlimok átadják a várat a kereszteseknek akkor utána szabadon elvonulhatnak viszont ez sajnos nem történt meg mivel a keresztes katonák miután bevették jeruzsálemet azután kifosztották a várost és lemés árolták az ott élő arab és zsidó lakosságot érdekesség hogy jeruzsálem elfoglalásáról az első keresztes hadjárat meghirdetője második orbán pápa már nem értesülhetett mivel 199 július 29-én életét vesztette ugyan a várost a keresztesek még orbán pápa életében július 15-én elfoglalták viszont azalatt a 14 nap alatt még nem ért el a sikerhíre rómába így második orbán nem értesülhetett az eseményekről a keresztesek jeruzsálem városában egy új államot is k kiáltottak a jeruzsálemi latin királyságot amelynek első uralkodója buyon gotfried lett gotfried azonban csak egy évig lehetett jeruzsálemi király mivel 1100-ban életét vesztette őt ötse baldua követte a trónon a jeruzsálemi királyság kezdetben kifejezetten sikeres volt és a második keresztes hadjáratig első bádua és utódai második és harmadik baldua elfoglalták még jaffa cézárea szuf akkon birut szidón türrosz és aszkalon városát is különböző hadjáratokban a jeruzsálemi királyság mellett még további három keresztes állam is létrejött közülük az antiókiai fejedelemség 1098 és 1268 között az edesszai grófság 1998 és 1146 között és a tripolisi grófság 1102 és 1289 között maradt fenn az edesszai grófságot gotfried testvére baldua kapta meg 198-ban így ő bátya halálával egyszerre lett edesszai gróf és jeruzsálemi király is a tripolisi gróvságban pedig a keresztes katonák felépítették craag de söelli erődjét amely a keresztes hadjáratok egyik legfontosabb szimbólumává és legjelentősebb erődjévé vált fontos még megemlíteni hogy az itt létrejött területeken különböző lovagok rendezkedtek be akik az európaihoz hasonló hűbéri rendszert építettek ki szintén itt alakultak meg az első lovagrendek is közülük is az egyik legjelentősebb a templomos lovagrend volt amely az egykori zsidó király salamon templomáról kap ta a nevét salomon templomát korábban a muzulmánok egy al axa nevű mecsetté alakították viszont miután a keresztények elfoglalták a várost utána egy keresztény templom lett belőle a templomos lovagrend védelmet nyújtott jeruzsálem városának és a városba érkező zarándokoknak különösen is veszélyes volt a zarándokoknak a jordánfolyóba merítkezniük így ott nagyon nagy segítség volt számukra hogy a templomos lovagok megvédték őket az esetleges támadásoktól a lovagrendek a védelemért cserébe nagyobb önállósággal rendelkezhettek az országon belül földterületet kaptak és egy közülük választott nagymester vezette őket a templomosokon kívül érdemes még megemlíteni a johannita lovagrendet illetve a később alakuló német teuton lovagrendet is akik miután kivonultak a szentföldről európában telepedtek le és egy saját és független államot is létrehoztak az első keresztes hadjárat tehát kifejezetten sikeres volt azonban a hadjárat árnyoldalaként meg kell jegyezzük azt is hogy a keresztes katonák nem csak a muzulmán katonákat pusztították a harcok ban hanem a civil lakosságot is és sok muzulmán zsidó sőt még több ortodox embert is megöltek a következő években a szentföldön létrejövő keresztény államok folyamatosan csatáztak az iszlámokkal és többször eredményesen sikerült területeket foglalniuk azonban a mossuli emír imádad dinzangi egyre több területet foglalt el a keresztes államoktól 1137-től kezdve és 1144-ben még edessza városát is sikeresen elfoglalta ráadásul miután bevette a várost az összes keresztény lakosát lemészárolta edesszának ezt meghallva harmadik jenő pápa meghirdette a második keresztes hadjáratot a hadjárat vezetőjének pedig cllervui szent bernátot nevezte ki szent bernát 1146-ban prédikációival nagy hatást gyakorolt a népre és egy nagy létszámú sereget tudott összetoborozni tovább javította a keresztesek esélyeit hogy 1146-ban egy rabszolga meggyilkolta zangit őt nurad din követte a trónon a második keresztes hadjárat az elsővel ellentétben nem a kisebb európai fejedelmek vezetésével valósult meg hanem a nagyobb európai uralkodók irányították a hadjáratot harmadik konrád németrómai császár és hetedik lajos francia király hatalmas sereggel segítette a keresztes hadjárat megindítását a németrómai császárt unokaötcse barbarossza frigyes is elkísérte a harcra a hadjáratra végül több mint millió keresztes katona jelentkezett akik 1147 tavaszán elindultak a szentföld felé csakúgy mint az első keresztes hadjárat esetében itt is magyarországon keresztül közelítették meg a szent földet ahol csak nehezen tudtak átjutni mivel második géza magyar király konfliktusba keveredett harmadik konráddal és hetedik lajossal végül a keresztes csapatok átjutottak magyarországon és tovább haladtak a szentföld irányába azonban a keresztes katonák nem együtt közlekedtek és az elölhaladó német sereg nem várta be a franciákat így kisázsiába érve doriléumnál egy súlyos vereséget szenvedtek a törököktől a francia sereg is kevésnek bizonyult egyedül ők attila közelében szenvedtek vereséget ráadásul a német sereg egy másik csoportját is lemészárolták 1148-ban így a franciák lényegében egyedül maradtak ezért kérték a bizánci császárt első mánuelt hogy segítse meg őket csapataival mánuel császár azonban nem volt hajlandó csapatokat küldeni nekik mivel a franciák nem voltak hajlandóak elismerni azt hogy övé lehessen majd a megszerzett terület ráadásul még a szicíliai uralkodó is rátámadt bizáncra így szüksége lett volna mánuel császárnak seregére országa megvédéséhez mindenesetre azzal hogy a bizánci császár nem küldött csapatokat lényegében elvesztette a keresztes katonák szimpátiáját a franciák tehát magukra maradtak csupán harmadik konrád császár csatlakozott hozzájuk a szétvert és megfogyatkozott német sereg maradványa élén ők együttesen még az efezusi csatában ki tudtak védeni egy muszlim támadást viszont leodiceceánál már egy végérvényes vereséget szenvedtek ezt követően akkóba mentek a keresztes csapatok és egy hosszas tárgyalás során a jeruzsálemi királyság és a templomos lovagrend képviselői ajánlására azt határozták el hogy nem az eredeti célpontot edesszát foglalják majd vissza hanem inkább a semleges damaszkusz városát támadják majd meg ezzel az volt a probléma hogy damaszkusz és a keresztes államok között ekkor egy fegyverszünet volt érvényben mindenesetre a keresztes seregmadéka megindult szíria irányába területeket szerezni azonban az ellátási nehézségei a folyamatos vízhiányuk és a sereg vezetői között kibontakozó feszültségek teljesen ellehetetlenítették a keresztesek helyzetét így próbálkozásuk sikertelen volt végül tehát hiába ostromolták damaszkusz városát ráadásul a hadjárat a keresztes eszme nimbuszát is teljesen megtépázta harmadik konrád német-római császár 1148-ban míg a francia király 1149-ben indult vissza országába eredménytelenül a második keresztes hadjárat sikertelenségéhez több ok is vezetett egyrészt csökkent a lelkesedés a keresztes katonákban másrészt a régebb óta keresztes államokban élő lovagok bizalmatlanak voltak az újonnal érkező katonákkal szemben szintén problémát jelentett hogy első mánuel császár nem küldött csapatokat a keresztényeknek így a bizánciakkal szemben is ellenségeskedés alakult ki a keresztes táborban ráadásul a kudarcok hatására a francia és a német katonák úgy érezték hogy a másik fél elárulta őket így feszültség alakult ki a két tábor között ez a sok probléma végül egy eredmény hadjárathoz vezetett a második keresztes hadjárat után egyre rosszabb helyzetbe kerültek a keresztény államok már nur addintől is sorra vereségeket szenvedtek a keresztények viszont az őt követő szeldsuk uralkodó a kurd származású sah addin vagyis salzaladin sokkal több nehézséget okozott a keresztes államoknak szaladin nagyon jó hadvezérnek bizonyult és szíria mellett megszerezte egyiptomot is a szultán ezután megtámadta a jeruzsálemi latin királyságot és nagyon sok várot foglalt a keresztes államoktól ráadásul a hattini csatában legyőzte a keresztény csapatokat és palesztina nagy részét megszerezte magának ebben a csatában a templomos lovagren nagymestere is elesett és salaladin a fogságba esett főurak nagy részét pedig lefejeztette csupán a jeruzsálemi királynak gujónak kegyelmezett a szultán saladin ezután 1187 október 3-án elfoglalta jeruzsálem városát is miután bevette a szultán a várost az iszlámok sérelmeinek orvoslásaképpen elvett néhány templomot a keresztényektől viszont engedélyezte nekik hogy sértetlenül elvonulhassanak a városból ráadásul a szultán a zsidók sérelmeit is orvosolta és jeruzsálem városába hívta a zsidó embereket sok zsidó útra is kelt szadin hívására észak-afrikából és nyugat-európából jeruzsálem felé saladin győzelme teljesen sokkolta az európai közvéleményt állítólag harmadik orbán pápa amikor megtudta hogy az iszlámok újra elfoglalták jeruzsálem városát akkora sok hatás érte hogy belehalt a hírbe ez azonban nem valószínű hogy így történt mivel a hattini csatának és jeruzsálem elvesztésének a híre csak jóval a pápa halála után érhetett el rómába mindenesetre harmadik orbán utódja beneventu városának szülöttje gergely pápa szaladin hódításai hatására 1187-ben kiadta az audita tremendi bullát amelyben meghirdette a harmadik keresztes hadjáratot a hadjárat célja jeruzsálem városának visszafoglalása volt n gergely pápa hogy minden európai nagyhatalom vezetőjét mozg íthassa békét kötött barbarossa fressel aki korábban az invesztitúra harc során nagyon nagy konfliktusban állt a pápákkal végül az ekkor 70 éves uralkodó hajlandónak mutatkozott a hadjáratban részt venni barbarossza frigyes mellett a hadjáratban részt vett még második fülöp francia és oroszlán szívű richard angol király is azonban gergely pápa a hadjáratot már nem élhette meg mivel 1181 decemberében váratlanul meghalt az igen nagy létszámú keresztes csapatok két útvonalon indult ak a szentföld felé az angol és francia csapatok hajóval míg barbarossa fres csapatai a hagyományos útvonalon a duna mentén vonultak kereszteseikkel 1188-ban magyarországon ezúttal gördülékenyen átjuthattak a keresztesek hiszen harmadik béla király szeretettel fogadta barbarossza frigyes katonáit és még géza herceget is elküldte hogy vegyen részt a hadjáratban 2000 katona élén frigyes amikor már közelített a szentföld felé akkor egy ultimátumot küldött szaladin szultánnak amelyben fel szólította hogy adja vissza a palesztinában megszerzett területeit salaladin azonban ezt nem volt hajlandó megtenni ráadásul még egy szövetséget is kötött második izsák bizánci császárral aki megpróbálta megállítani barbarossza frigyes német csapatait a német-római császár végül legyőzte a bizánciakat és elérte hogy izsák biztosítsa afelől hogy a keresztesei békésen átvonulhatnak országán a németrómai császár végül 1190-ben érkezett kisázsiába seregével ahol sikeresen el is foglalt néhány várat így bizakodhattak a keresztények a sikerekben azonban ekkor egy olyan váratlan esemény történt amelyre senki sem számíthatott ugyanis barbarossza frigyes meggondolatlanul a keresztes katonái előtt a szelef folyón át akarta vezetni lovát ami az út során levetette a hátárról barbarosszát mivel a német-római császár nem tudott úszni így a folyóba fulladt más források szerint a császár a lovaglástól teljesen kimelegedett és a folyóban akart lehülni azonban a jéghideg folyóban a 70 éves császár szívinfarktust kapott és így belefulladt a folyóba frigyes halála végérvényesen megpecsételte a hadjárat sorsát hiszen hiába próbálta meg fia átvenni a sereg vezetését a császár halála után több 1zer német katona hagyta el a sereget ráadásul szíriában még egy vereséget is szenvedtek a németek így végül egy megfogyatkozott és egy demoralizált német csapat csatlakozott az ekkor megérkező francia és angol csapatokhoz az angol csapatok is egy elég kalandos úton kerültek jeruzsálembe ugyanis a vízi útjuk során cip ciprusnál hajótörést szenvedtek 1191-ben viszont a ciprusi uralkodótól nem kaptak semmilyen segítséget így oroszlán szívű richard bosszúból elfoglalta egész ciprust és egy új keresztes királyságot hozott létre a szigeten amely egészen 1489-ig fenn is maradt miután megérkeztek az angolok és a franciák a szentföldre nekik is álltak akó osramának ahol a muszlim várvédők végül megadták magukat a győzelmet azonban nem tudták teljesen kiaknázni a keresztesek mivel akco bevétele után második fülöp ágost francia király hazatért országába így oroszlánszívű richardr egyedül maradt a keresztes sereg élén azonban a maradék keresztes csapatok nem voltak annyira erősek már hogy meg tudja velük jeruzsálemet ostromolni így csak kisebb csatákat vívott saladinnal nagyon komoly feszültség alakult ki a két tábor között ugyanis 1191 augusztusában ajáeknél richard király több mint 2000 iszlám hadifoglyot lefejeztetett miután ezt megtudta saladin elrendelte a keresztény fogjainak a kivégzését 1191 vég én és 1192 elején oroszlán szívű richichard kisebb sikereket aratott salzadin felett több csatában is legyőzte a szultánt és elfoglalta akkont és dffát is végül 1192 szeptember 2-án egy kompromisszumot kötött az angol király és szaladin szultán és megkötötték a dffai szerződést ebben a szerződésben szaladin szultán biztosította a keresztényeknek a szentföldi zarándok útvonalak biztonságát illetve a keresztesek megtarthatták a földközi tenger keleti partján fekvő város ikat mint antiókiát tűroszt vagy tripoliszt viszont jeruzsálem és a szent föld legtöbb városa szaladin kezén maradhatott tehát a harmadik keresztes hadjárat nem érte el eredeti célját viszont részsikereket igen oroszlán szívű richard király ezután megindult haza felé angliába azonban a visszaútja során hajótörést szenvedett így szárazföldön közelítette volna meg országát csak hogy bécs közelében felismerték az angol királyt aki az új német-római császár hatik henrik egyik legnagyobb ellenfele volt ezért henrik császár szövetségese öö lipót osztrák herceg börtönbe vetette az angol uralkodót és csak azután engedte el miután 1194-ben kifizettek a királyért egy jelentős váltságdíjat az angolok érdekesség hogy oroszlánszívű richard király idejéből származik robin hood legendája is amelyben a király öccse jános herceg rengeteg adót vetett ki a népre és robin hood a saját tartományában ezt az elvett pénzt a legenda szerint ellopta és szétosztotta a szegények között mindenesetre a richard halála után trónra kerülő földnélküli jánosnak tényleg elég sok bevételt be kellett szednie az angoloktól hercegként hogy tudják finanszírozni richihard király kereszteshadjáratát és hogy ki tudják fizetni az uralkodó váltságdíját is három év múlva 1197-ben 6 henrik németrómai császár egy keresztes hadjáratot indított a szicíliai arabok ellen amely kezdetben sikeres is volt viszont a hadjárat elején váratlanul meghalt maláriában a császár mindenesetre az elhunyt hat henrik sikerein harmadik inceá pápa felbátorodva 1198-ban meghirdette a negyedik keresztes hadjáratot amelynek célja a palesztinai szenth helyek visszafoglalása és egyiptom megszerzése lett volna azonban ince pápa felhívását az európai uralkodók többsége ezúttal figyelmen kívül hagyta végül három vezetője lett a hadjáratnak montferratti bonifá bloái lajos és flandriai baldwin a jelentősebb országok közül ezúttal csak a velencei köztársaság állt a hadjárat élére és enrico dandndolló velencei dzse vállal azt is hogy pénzért fejébe átszállítja a keresztes hadakat a szent földre végül egy olyan szerződést kötött dandollo a keresztesekkel hogy a dózse megígérte hogy átszállít 300 keresztes lovagot 85000 márkáért cserébe csak hogy a kivitelezésben egy olyan probléma merült fel hogy sok keresztes más kikötőt választott magának és ezért csak 15000 katona érkezett meg velencébe a kijelölt időpontra dándoló dózse ezért nem is a szentföldre szállította a kereszteseket hanem az ekkor magyar kézen fekvő zára város alávitte a velencei hajókat a francia katalán és német keresztes katonák el is foglalták zárát fizetsék gyanánt amikor ezt ince pápa megtudta azonnal követelte hogy adják vissza a várost a magyaroknak de erre csak egy év múlva került sor miután a keresztesek teljesen kifosztották zárát ráadásul záránál az előzött bizánci császárnak második angelos izsáknak a fia alexios megegyezett montferratti bonifáccal hogy őt és apját segítsék visszahelyezni a bizánci trónra amelyet akkor alexiosnak nagy bátyja harmadik alexios bitorolt alexios ezért cserébe felajánlotta hogy kifizeti velencének a teljes tartozását továbbá felajánlott még 10000 katonát és 200000 márkát a kereszteseknek ezenkívül vizionálta még az ortodox egyház rómával való újbói egyesülését is így 1204-ben a velencei hajók a keresztes sereget nem a szentföldre vitték hanem a szintén keresztény konstantinápoly városa alá amelyet alexios visszajuttatása ürrügyén elfoglaltak és ki is is fosztottak a korábbi uralkodó harmadik alexios elmenekült a keresztesek elől unokaöccsét negyedik alexios pedig kinevezték új császárnak azonban a bizánciak nem fogadták el sokáig az új császárukat és nem sokkal később megölték yedik alexiost és egy új császárt öö alexios emeltek bizánc trónjára a városban pedig egy latin ellenes lázadás tört ki a keresztes lovagok ezt meglátva teljesen kifosztották bizánc városát és elhatározták hogy elveszik azt a városból amit még negyedik alexios ígért nekik konstantinápoly városát teljesen feldúlták a keresztesek a templomokat kifosztották az ortodox lakosságot pedig lemészárolták ezt követően pedig bizáncban létrehoztak egy új államot a latin császárságot az egykori keletrómai császárság tartományait pedig maguk között felosztották a keresztes lovagok így létrejött a tesszalanikéi királyság az akkály fejedelemség és az athéni hercegség is velence azzal hogy a keresztesek elfoglalták bizáncot megszabadult legnagyobb riválisának genov ának az egyik szövetségesétől így dándoló dózse kifejezetten örült a konstantinápoli eseményeknek az így létrejött konstantinápoi latin császárság első uralkodója első flandriai balduin keresztes lovag lett az állam pedig 1204-től egészen 1261-ig fennmaradt a negyedik keresztes hadjárat morálisan a legkifogásolhatóbb a hadjáratok közül hiszen harmadik ince pápa szándékát egyáltalán nem teljesítették a keresztesek mert nem hogy nem foglalták vissza hanem még el se jutottak a szentföldre és az iszlámokkal nem is hadakoztak viszont két másik keresztény várost kifosztottak a keresztes katonák így sokkal inkább velence akarata érvényesült a negyedik keresztes hadjáratban mint ince pápái a negyedik keresztes hadjárat után nyolc évvel szerveződött az úgynevezett gyermekek keresztes hadjárata 1212-ben amely egy olyan mozgalom volt miszerint a tiszta és bűntelen gyerekek sikeresebben tudnának harcolni a törökkel mint a bűnös lovagok így nekik kéne a hadjáratot ind indítania ez a mozgalom német és francia területeken szerveződött azonban a szentföldig egyik sem tudott eljutni franciaországban amikor második fülöpágost király megtudta hogy egy ilyen mozgalom szerveződött hazájában hazaküldte a keresztes gyerekeket a német területek esetében valamivel sikeresebb volt a toborzás és az alpokon átkelve el is jutottak a földközi tengerig ahol azt remélték a keresztes gyerekek hogy mózeshez hasonlóan nekik is szétválasztódik majd a tenger viszont mivel ez nem történt így ezért a sereg nagy része hazaindult de közülük csak kevesen jutottak haza két hajó mégis elindult jeruzsálem felé de a szentföldig egyik sem tudott eljutni mivel az egyikük elsüjed a másikuk pedig arab kalózok kezei közé került a gyermekek keresztes hadjáratát vizsgálva fontos megjegyezni hogy valószínűleg az összegyűlt csoportoknak nem is gyermekek voltak a résztvevői hanem nyomorban élő fiatalok akik így próbáltak volna szerencsét harmadik ince pápa a negyedik keresztes hadjárat kudarca után 1213-ban újból megpróbálkozott egy hadjárat hirdetésével amelynek célja az erős egyiptomi muszlim állam elfoglalása lett volna egyiptomot ekkor már szaladin testvére al-adil szultán vezette 1215-ben harmadik ince pápa hogy rábírja a keresztes hadjáratban való részvételre az európai uralkodókat összehívta a negyedik lateráni zsinatot ezen a zsinaton harmadik ince hangsúlyozta hogy ezt a keresztes hadjáratot a negyedikkel ellentétben mindenképpen a pápának kell irányítania azonban a pápa mégsem irányíthatta ezt a hadjáratot mivel 1216-ban meghalt viszont utódja harmadik honórius folytatta előgye politikáját és felszólította másik andrás magyar királyt és második fries németrómai császárt hogy indítsanak egy keresztes hadjáratot a magyar király készségesnek is mutatkozott mivel még apja harmadik béla megígérte hogy indítani fog egy keresztes hadjáratot a török ellen csak meghalt ezért apja vállalását akarta teljesí andrás király második andrás király különben is nagyon sokat hadakozott és amíg ő nem volt otthon addig német származású előkelői irányították az országot amely több konfliktushoz is vezetett a magyarokkal elég csak feleségére gertrú királynéra vagy az aranybullára gondolni andrás mellett még lipót osztrák herceg küldött csapatokat a hadjáratra második frigyes németrómai császár ugyan felvette a keresztet és megígérte hogy indít majd csapatokat a hadjáratra viszont viszakozott vállalását teljesíteni és végül csak 500 lovagot küldött első lajos bajorherceg vezetésével a keresztes seregek végül 1217-ben indultak el az útjukra spaláóban szálltak hajóra ahonnan ciprusba majd pedig akkóba mentek szíriában három expedíciót is vezettek a muszlimok ellen viszont ezek során csak kisebb csatákat vívtak a döntő győzelmet nem tudták megszerezni ráadásul 1218 elején még isik andrás magyar király is megbetegedett így vissza kellett térnie magyarországra mivel eddigre már világossá vált hogy második fries német-római császár nem fog további csapatokat küldeni a keresztesek segítésére így lipó herceg inkább egyiptomra támadt és 1218-ban elkezdte ostromolni damietta városát amely kulcspozícióban helyezkedett el a nilus delta torkolatában tovább nehezítette a törökök helyzetét hogy nem sokkal később még al-adil szultán is meghalt őt fia alcamil követte a trónon alcamil tett is egy olyan ajánlatot a keresztesek irányába hogy felajánlotta nekik az egész jeruzsálemi királyságot ha azok hajlandóak egyiptom kiürítésére ez az ajánlat kifejezetten kedvező lett volna a keresztesek számára és eredeti céljuk is teljesült volna vele így a világi főurak és vezetőjük a jeruzsálemi király brini jános el is fogadta volna alcamil javaslatát azonban a pápai legátus pelágiusz hallani sem akart az ajánlatról és tovább támadott volna ebben a helyzetben egyiptomba érkezett a ferences szerzetesrend alapítója aziszi szent ferenc is hogy hogy tárgyaljon alcamil szultánnal viszont a tárgyalásuk eredménytelenül zárult így végül a keresztes seregben pelágius javaslatát fogadták meg és tovább támadták a törököket 1219-ben sikerült is elfoglalniuk damietta városát csak hogy meglepetésükre azt elhagyottnak találták mivel alkamil szultán délre mozgatta seregét ráadásul miután elfoglalták a várost sok keresztes el is hagyta a tábort és hazatért mondva hogy teljesítették a fogadalmukat ebben a helyzetben a tovább támadás nem lett volna szerencsés ezért a keresztesek második frigyes németrómai császár segítséget kérték aki küldött is nekik egy csapatot és azt ígérte hogy nemsokára ő is csatlakozik hozzájuk azonban frigyes császár megtiltotta katonáinak hogy addig támadjanak ameddig ő nem ér oda így a keresztesek nem tudták használni frigyes katonáit ebben a helyzetben brin jános veszélyesnek ítélte a további támadást azonban a pápai követ pelágius megfenyegette a jeruzsálemi királyt hogy ha nem tart velük a további harcban akkor kiátkozza az egyházból így jános végül kénytelen volt beletörődni a támadásba és a keresztesek 1221-ben megindultak kairó felé hogy elfoglalják az egyik legfontosabb egyiptomi várost azonban a keresztes csapatok nem számoltak a földrajzi körülményekkel mivel ekkor egy áradás volt a nilus delta torkolatában és alcamil szultán felnyitotta a nílus jobb partján fekvő zsilipeket így a keresztesek csapdába kerültek az egyiptomiak pedig bekerítették őket ebben a szorult helyzetben pelágiusnak meg kellett adnia magát így a keresztes katon áknak vissza kellett vonulniuk és át kellett adniuk damiettát alkamil szultánnak ezért cserébe a keresztény sereg szabadon átvonulhatott egyiptomon és az összes foglyot elengedték viszont a keresztesek a vereség után területi gyarapodásban nem részesültek az ötödik keresztes hadjárat tehát kezdetben sikeresen indult de egy rossz döntés következtében végül teljes kudarccal zárult az ötödik keresztes hadjárat kudarcát európában második fries német-római császár nyakába hárították aki még 1215-ben az ö lateráni zsinat környékén megígérte hogy részt vesz majd a hadjáratban mivel csak ezzel a feltétellel koronázták németrómai császárrá azonban a hadjáratban végül nem vett részt így nagyon haragudtak rá európában ezért 1223-ban a ferentinói zsinaton újra megígérte hogy egy keresztes hadjáratot fog majd vezetni és 1225-ben egy megállapodást is kötött harmadik honórius pápával amelyben megígérte a császár hogy 1227 augusztusáig elindul majd seregével a szentföld visszafoglalása 1225 augusztusában második frigyes feleségül vette brin jános lányát izabellát aki második izabella néven a jeruzsálemi királyság királynője is volt viszont ez a cím csak névleges volt a számára mivel apja uralkodott helyette frigyes ezzel a friggyel a jeruzsálemi királyi címre pályázott de brinit a házasságkötés előtt biztosította afelől hogy továbbra is jeruzsálemi király maradhat mégis nem sokkal később követelte a királyi címet brini jánostól és elérte hogy jeruzsálemben királynak válasszák fres első intézkedései között kiváltságot adott a német lovagrendnek akik hasonló engedményeket kaptak a német-római császártól mint amiket a templomosok és a johanniták birtokoltak ezt követően 1227-ben fries császár elindult egy keresztes hadjáratra teljesíteni a honórius pápának tett ígéretét és biztosítani a hatalmát az újonnan szerzett királyságában azonban ekkor váratlanul maláriás lett és kiszállt a keresztes seregből viszont a flottáját tovább küldte akkóba és a helyzetről értesítette az akkori pápát il gergelyt gergely pápa ebben a császár egy újabb kiskapuját látta és megelégelte hogy frigyes 1215 óta egyszer sem utazott el visszafoglalni a szent földet bezzeg a jeruzsálemi királyi címet az bitorolná így 1227-ben a hadjárat késleltetésére hivatkozva kiátkozta a német-római császárt az egyházból ezért figyes császár nem várhatott tovább és miután felgyógyult betegségéből 1228-ban elindult a seregével a szentföld felé frigyes serege nem volt olyan nagy mint a korábbi keresztes hadjáratoké ugyanis a német-római császárnak birodalmában kellett hagynia sok katonáját mivel az invesztitúra harcban sok csatát kellett vívnia a pápával keresztes seregében főként német szicíliai és angol katonák harcoltak második friá serege először ciprusba ment amely a német-római császár hűbérese volt így ott szeretettel fogadták a császárt ezt követően akkóba mentek tovább ahol a városlakó lovag már meghallották hogy 9 gergely kiátkozta frigyest az egyházból így a német lovagnend lovagjain kívül mindenki elfordult a császártól frigyes ennek ellenére mégis egy sikeres hadjáratot bonyolíthatott le mivel nem csak ő hanem alkamil szultán is ekkoriban belső gondokkal küzdött szíriában így megijedt a németrómai császár érkezésének híre hallatán és békét ajánlott friesnek 1229-ben meg is indultak a béketárgyalások második fries és alcamil között amely eredmények ént végül megkötötték a jaffai szerződést ebben a szerződésben egy 10 éves fegyverszünetet kötöttek a felek és a szultán átengedte a keresztények számára betlehem názáret és jeruzsálem városát utóbbi csak azzal a kikötéssel hogy néhány muszlim szent helyett megtarthatott magának álkamil szultán így fries császár lényegében komolyabb csata nélkül a második legeredményesebb keresztes hadjáratot vezette és jeruzsálem városa 1229-től újból keresztény kézre került egészen 1244-ig frigyes ezt követően örömittosan érkezett jeruzsálembe és királylyá akarta magát koronáztatni azonban mivel ekkor még továbbra is ki volt átkozva az egyházból így egy egyházi személy sem volt hajlandó jeruzsálemi királyá koronázni a német-római császárt így frigyes saját magát koronázta meg ilenc gergely pápa a hírhallatára visszafogadta friest az egyházba viszont a jeruzsálemi királyá koronázását nem ismerte el mivel akkor még az egyházi átok érvényben volt friesen a hatodik keresztes hadjárat tát egy eredményes hadjáratnak tudható fres császár komolyabb csaták nélkül elérte azt amit a korábbi keresztes hadjáratokon véres harcokkal se tudtak kivívni a keresztények a németrómai császár és a szultán is elégedett volt a békekötés után azonban 9 gergely pápa ennél többet várt volna frigyestől és a muszlim oldalról is sokan bírálták a megállapodásukat így sokakban maradt hiányérzet a hadjáratot követően 9 gergely pápa nagyon ellenezte a fegyverszünetet és már 1234-ben is kiad t egy pápai bullát amelyben további keresztes hadjáratra bíztatta európa uralkodóit kedvező helyzet lett volna a keresztények számára hogy 1238-ban meghalt alcamil szultán és a rokonai egymás között polgárháborúztak így a szeldzsukok belső gondokkal küzdöttek ilenc gergely ezért azt tanácsolta hogy a fegyverszünet lejárta után egy újabb keresztes hadjáratra induljanak európa vezetői sok angol és francia nemes hajlandónak is mutatkozott a hadjáratbeli részvételre azonban második fres német római császár a fegyverszünet lejártáig semmiképpen sem akarta átengedni a kereszteseket az országán így a pápa 1239-ben újra kiátkozta a német-római császárt az egyházból a hadjáratra jelentkező keresztes katonák pedig elkerülték a német-római császárságot és úgy érkeztek a szentföldre ezt a keresztes hadjáratot a bárók keresztes hadjáratának nevezzük mivel az 1239 és 41 közötti eseményekben a francia és angol bárók vezetése alatt vettek részt a keresztesek a hadjáratban sikereket is értek el és területeket foglaltak el a törököktől azonban a törökök ezt nem hagyták szó nélkül és az egyiptomi török hadak 1244-ben megtámadták a jeruzsálemi latin királyságot és gázánál le is győzték a keresztényeket ezután jeruzsálemet megosromolták és lerombolták valamint az ott élő keresztény lakosságot teljesen lemészárolták így jeruzsálem újra iszlám kézbe került ami sokkolta az európai közvéleményt ezért neyedik ince pápa 1245-ben az az első lioni zsinaton meg is hirdetett egy újabb keresztes hadjáratot a hadjárat célja jeruzsálem visszafoglalása lett volna egyiptomon keresztül a hadjáratra második frigyesre ezúttal sem számíthatott az aktuális pápa mivel ekkor volt az invesztitúraharc egyik legválságosabb időszaka amikor a német-római császár a pápával hadakozott és még rómát is megostromolta az európai vezetők közül egyedül a francia uralkodó il szent lajos támogatta neyedik ince pápa szándékát mivel 1244 végén egy súly malária fertőzést kapott és megfogadta hogy ha felépül a betegségéből akkor egy keresztes hadjáratot fog vezetni a hetedik keresztes hadjárat tehát kilencedik szent lajos vezetésével indult lajossal tartott még két testvére első anzsu károly és első róbert ártoa hercege is sőt még lajos legfiatalabb testvére poáiei alfons is 1249-ben a keresztesek után ment seregével rajtuk kívül részt vett még a hadjáratban negyedik hugó burgundi fejedelem a brötányi herceg péter a lamarch grove 11 hugó jean de jen ville a francia krónikás és egy angol különítmény amelyet william lespay vezetett lajos kereszteseivel 1248-ban indult el a hadjáratra először ciprusra mentek ahol sokáig kellett várnia a francia királynak serege egyesülésére ciprusnál eldöntötték hogy először egyiptomot fogják megtámadni mivel visszaemlékeztek arra hogy az ötödik keresztes hadjáratban a szultán hajlandó lett volna jeruzsálemet elcserélni de miettára így ebben bíztak most is ezzel a tervvel meg is lepték a szeldzsug szultánt as szalih ayubot aki arra számított hogy szíriában fogják megtámadni a keresztesek birodalmát így seregével gyorsan visszafordult egyiptomba miután a keresztes csapatok partra szálltak egyiptomban megkezdték damietta városának ostromát azonban a keresztes seregben vérhasjárvány terjedt el amelyet még maga a király ilenc szent lajos is elkapott lajos király azonban nem akarta hogy serege demoralizálódjon a király hiá ánya miatt így kivágott egy lyukat a nadrágján hogy a harctéren irányíthassa a csapatait lajos tette eredményesnek is bizonyult mivel sikeresen elfoglalta damietta városát amelyet a hadművelete bázisának szánt innen azonban nem támadott azonnal tovább mivel okult az ötödik keresztes hadjárat hibáiból és ezért megvárta hogy a nílusi árvizek alábbhgjanak csakúgy mint az ötödik keresztes hadjárat esetében az aktuális szultán itt is felajánlotta hogy elcserélné damietta városát jeruzsálemért azonban lajos király nem ment bele az alkuba mert hitt a győzelmében és amikor alábbhagytak az áradások akkor kereszteseivel mánsurá városa felé indult meg tovább nehezítette a szeldzsukok dolgát hogy 1249 novemberében meghalt az szali ajub szultán viszont az elhunyt szultán özvegye shajar aldur eltitkolta férje halálhírét és hamisított egy olyan dokumentumot amelyben fiát almazzam turánsát jelölte ki asszali ajub örökösének így innentől kezdve ő harcolt a keresztesek ellen szent lajos kereszteseivel végül 1250-ben megtámadta az egyiptomi tábort másuráknál és egy kemény küzdelmet vívott velük harc során a francia uralkodónak több jeles katonája is meghalt vagy megsebesült többek között elhunyt lajos testvére első robert artoa és william longespay is a francia király sorsát tovább nehezítette hogy seregében továbbra sem csitult el a vérhasjárvány és sorra dőltek ki a katonái szintén problémát jelentett hogy almazam turansa megérkezett damaszkuszból és feltartóztatta a damiettából élermiszert szállító hajókat ami miatt a keresztesek egyre jobban éheztek így végül lajos úgy döntött hogy visszafordul viszont a visszaúton turáa szultán körülzárta a keresztényeket és 12550 áprilisában a fariskuri csatában óriási verést mért lajos csapataira még maga az uralkodó is fogságba esett az egész keresztes csapatával együtt mivel az egyiptomiak nem voltak felkészülve egy ekkora keresztes csapatfogójra így elkezdték megölni lajos katonáit a betegfoglyukat azonnal kivégezték és rajtuk kívül naponta több 100 embert lefejeztettek a muszlimok végül a csatában részt nem vevő többi keresztes katona felajánlotta damietta városát és egy hatalmas váltságdíjat lajos királyért a keresztes csapatok tehát átadták damietta városát a muszlimoknak akik ezután lemészárolták a városban maradt keresztényeket viszont a keresztes hadjárat itt még nem ért véget mivel kairóban belső zavargások törtek ki és mameluk katonák foglalták el a várost és meggyilkolták turáa szultánt is ilenced lajos ezt meghallván egy szerződést kötött a mamelukokkal és miután kiszabadult akco városába ment és megkezdte a még keresztények által uralt keresztes városok újjáépítését végül 1254-ben tért vissza franciaországba egy kudarcos keresztes hadjárat után a hetedik keresztes hadjáratban tehát megint volt esélye a kereszteseknek jeruzsálem visszafoglalására viszont több kedvezőtlen körülmény miatt ezúttal is csak egy vesztes hadjár zárhattak ezután egyiptomban a mameluk vezetők között egy hatalmi harc alakult ki kívülről pedig az egyre jobban előretörő mongolok fenyegették a birodalmukat a hatalmi harc során bbars szultán szerezte meg a hatalmat bbarsnak három célja volt egyrészt meg akarta akadályozni hogy a mongolok és a latinok szövetséget köthessenek egymással ezenkívül nézeteltéréseket akart kelteni a mongolok között és végül pedig fenn akarta tartani a hozzáférést az orosz ől érkező rabszolgákhoz ezért elkezdett a keresztény államok rovására terjeszkedni és egyiptom 1265-ben elfoglalt három keresztes várost arszufot cézáreát és hafát is a muszlim sikerek hatására egy új keresztes hadjáratot hirdettek meg európában amelynek vezetői il szent lajos francia anzsu károly nápui és szicíliai illetve angliai edward a későbbi első edward angol király voltak a keresztes csapatok 1270-ben indultak útnak azonban itt most nem egyiptomban kezdték volna a hadjáratot hanem a közelebb fekvő tunéziát akarták elsőként megtámadni és onnan indultak volna tovább egyiptom felé majd a szentföldre meg is kezdték tunisz városának ostromát csak hogy a keresztesek között ismét egy járvány terjedt el amelyet a francia uralkodó is elkapott ilenc szent lajos ezúttal nem tudott felépülni a betegségéből és elhunyt ezért anzsu károly inkább egy szerződést kötött tunisz városával és visszavonta csapatait így lényegében az angol edward egyedül maradt edward 9c lajos halála után aku városába ment amely az utolsó város volt ami maradt a jeruzsálemi latin királyságból edward akkóban nem hadakozott hanem inkább egy 11 éves fegyverszünetet kötött a palesztíai mamelukokkal ráadásul miután megtudta hogy apja harad henrik angol király meghalt 1272-ben visszament angliába ahol első edwardard néven királlyá is koronázták így a nyolcadik keresztes hadjárat a szerencsétlen körülmények miatt nem tudott eredményes lenni csupán csak a fennálló helyzetet tudta stabilizálni innentől kezdve a keresztény államok egyre kilátástalanabb helyzetbe kerültek és sorra foglalták el őket a muszlimok elsőként az antiókiai fejedelemség bukott el amelyet már 1268-ban elfoglalt bbard szultán szintén nagy jelentőségű volt 1271-ben kraag de chöelie várának elvesztése amely a legjelentősebb keresztes erőd volt és az iszlámok a továbbiakban innen intézték a hadműveleteiket 1289-ben tripolis is elesett és így már csak akó városa maradt egyedül keresztény kézen de akó sem tudta sokáig tartani magát őket 1291-ben foglalták el a mamelukok és így végleg kiűzték a latinokat a szentföldről a keresztes hadjáratok elérték hogy 200 éven keresztül a szentföldön maradtak keresztény államalakulatok a hadjáratok morálisan megkérdőjelezhetőek és a keresztes katonák számos ártatlan zsidó muszlim és ortodox embert lemészároltak viszont pozitív hatásai is voltak a keresztes hadjáratoknak mivel hatásukra fejlődött a kereskedelem a nyugati és a keleti területek között továbbá átvették a keresztesek az arabok számrendszerét amelyek hatására a matematika is fejlődött európában ráadásul szintén elterjedt a görög nyelv nyugaton így a keresztény államokban újra népszerűvé válhatott az ókori görög kultúra sőt még az arab és török hangszereket is behozták a keresztes lovagok európába így az európai kultúrára összességében pozitív hatást gyakor a keresztes hadjáratok ez volt a keresztes hadjáratokról szóló videó ha tetszett akkor nyomj egy láot és iratkozz fel a [Zene] csatornára [Zene]