Intertextualitás és Fajtái

Bevezetés az Intertextualitásba

• Definíció: Szövegköziség, vagyis különböző szövegek közötti kapcsolat.
• Jelentőség: Kezdetektől jelen az irodalomban, különösen retorikai műfajokban.
• Modern megközelítés: A 20. században központi téma, felismerés alapja, hogy minden szöveg valamilyen módon újraírás.

Intertextualitás fajtái (Zsirásonet Pálemses alapján)

1. Idézet: Szó szerinti kölcsönzés jelölten.
2. Plágium: Szó szerinti kölcsönzés jelöletlenül.
3. Rájátszás: A szöveg helyi értelmezésének kiindulópontja egy másik szöveghelyhez való kapcsolata.
   • Példa: Vörösmarty Mihály "Szózat" és Arany János "Hasadnak rendületlenül" versének kapcsolata.

Paratextualitás

• Definíció: Kapcsolatok a szöveg és közvetlen környezete között.
• Elemei: Cím, alcím, előszó, utószó, jegyzetek.
• Példa: Ilosvai Selymes Péter és Arany János "Toldi" kapcsolata.

Textualitás

• Kommentálás: Szövegek közötti kapcsolat anélkül, hogy szó szerint idéznék.
• Példa: Hegel "A szellem fenomenológiájában" a célzás.

Hipertextualitás

• Definíció: Egy szöveg átalakításával vagy utánzásával új szöveg létrehozása.
• Példák: Vergilius "Enis" és Joyce "Ulysses", amelyek az Odüsszeiához kapcsolódnak.

Architextualitás

• Definíció: Műfaji hovatartozás ismerete.
• Példa: Dante "Isteni színjáték", Balzak "Emberi színjáték".

További Intertextuális Jelenségek

• Allúzió: Két szöveg közötti kapcsolat.
• Metaforikus: Vendégszöveg stilisztikai beolvadása a törzsszövegbe.
• Parafrázis: Mű tartalmának ismertetése saját szavakkal.
• Reminiszcencia: Más műre emlékeztető részlet.

Záró gondolatok

• Az intertextualitás különböző formái között nincs éles határvonal, kölcsönös átfedések vannak.
• Ajánlás: Látogass el az érettségi.com oldalra a további készülési anyagokért.