A csapadéképződés. A nedvességtartalom. A nedvességtartalom, a csapadéképződés az elengedhetetlen, fontos tényező.
Ugyanis a levegő nedvességet tartalmaz, hiszen a levegőben a víz háromfajta halmaz állapotban is jelen van. Jelen van gázhalmaz állapotban, azaz vízgőz formájában, jelen van... folyékony halmazállapotban, vízcsepp formájában és szilárd halmazállapotban, tehát jégformában is.
A rendvességtartalom, vagy páratartalom, vagy vízgőztartalom a csapadék szempontjából nagyon fontos tényező. A levegő vízgőztartalma, amikor folyékonyjá válik, akkor kicsapódásról beszélünk. A levegő vízgőztartalma kétféleképpen mérhető. Beszélünk az úgynevezett... abszolút vízgőztartalomról, vagy nedvességtartalomról, akkor megadjuk, hogy egy köb méter levegőben mennyi, azaz hány gram vízgőzt található.
Ez egy abszolút szám. A másik fontos fogalom a relatív nedvességtartalom, relatív vízgőztartalom, relatív pártartalom, ez pedig azt adja meg, hogy adott hőmérsékletű levegő összességében mennyi vízgőzt képes befogadni, ez egy száz százalék, amennyit kép... képes maximum befogadni, és ennek a 100%-nak tulajdonképpen hány százalékát fogadja be jelenleg?
Tehát nyilvánvalóan, ha 900%-át fogadja be, akkor abban levedül már. Igen kevés vízgőz képes befogadni a továbbiakban, ha csak 20%-át fogadja be, azaz 20%-os relatív páratartalom, akkor igen száraz a levegő. Tehát még ez az adott hőmérséklet levegő 80%-nyi vízgőz mennyiségét képes befogadni. Az a hőmérséklet, ahol a levegő eléri a százszázalékos telítettséget, tehát vízgőzzel telítetté válik, ez a hőmérsékleti pont a harmadpont. Ugyanis innentől kezdve több vizet nem képes befogadni, tehát a felesleges vízgőztartalom kicsapódik.
Adott hőmérsékletű levegő, tehát adott mennyiségű vízgőzt képes befogadni, és Ha 100%-ká válik, akkor a vízgőztartónak kicsapódik. A 100%-os telítettség elérése tehát következhet abból, hogy adott levegő még több vizet vesz fel magába, vagy abból, hogy a hőmérséklete csökkenni kezd. És itt egy nagyon fontos összefüggés van, hogyha a levegő hőmérséklete csökken, egyre kevesebb vízgőzt képes befogadni.
Tehát egyre inkább telítetté válik. Csökken a levegő hőmérséklete, növekszik a relatív páratartalma, és előbb-utóbb eléri a harmadpontot, tehát a vízgöz kicsapódik.