A román stílus Európában a XI-XIII. században

Történelmi háttér

• A román stílus a XI. és XIII. század között alakult ki Európában.
• Kiindulópontja középkori Itáliából indult, majd terjedt Nyugat-, Dél- és Közép-Európa felé.
• A stílus neve a római építészeti hagyományok továbbfejlesztését jelzi.

Építészeti jellemzők

Külső jellemzők

• Vastag falak: A román stílusú templomok egyik legjellegzetesebb külső ismertető jegye.
• Lőrésszerű ablakok: Keskeny, hosszúkás ablaknyílások.
• Zömök tornyok: Masszív, tartós szerkezeti elemek.
• Béletes kapuk: Díszített, fokozatosan szűkülő kapuzatok.

Védelmi funkció

• Az erődszerű kialakítás a fizikai védelem mellett szakrális védelmet is szimbolizál, a gonosztól való szellemi védelmet nyújt.

Belső jellemzők

• Boltívek és dongaboltozat: Az építészetben meghatározó szerepet játszanak.
• Rózsablakok: Díszítő elemek, amelyek fényeffektusokat biztosítanak a belső térben.
• Freskók: Faldekorációként szolgáló festmények.
• Kereszt alaprajz: A templomok alaprajza hitbeni erősítést és szimbolikus jelentést hordoz.

Jelentős román stílusú templomok

• Franciaország: Kölni Kolostor.
• Németország: Spelleri Dóm.
• Magyarország: Jáki és Lébényi templomok, mint a román stílus legszebb képviselői.

A fenti jegyzetek összefoglalják a román stílus alapvető jellemzőit és történeti hátterét, valamint kiemelik a jelentős építészeti műemlékeket, amelyek példázzák a stílus karakterisztikáját.