Overview
A mai órán az 1867-es kiegyezés tartalmát, működését és értékelését ismerhettük meg, beleértve a közös ügyek kezelését, gazdasági vonatkozásokat, nemzetiségi kérdéseket és a kortárs vitákat.
A kiegyezés lényege és a dualizmus rendszere
- Az 1867-es kiegyezés létrehozta az Osztrák–Magyar Monarchiát, mely reálunió, nem pusztán perszonálunió.
- Két állam: Ausztria és Magyarország, közös uralkodóval (Ferenc József), de önálló kormányzattal és országgyűléssel.
- Oszthatatlan és elválaszthatatlan birodalom, egyes ügyek közösek.
Közös ügyek és működésük
- Közös ügyek: hadügy, külügy, pénzügy; ezekre közös minisztériumok jönnek létre.
- A közös minisztereket az uralkodó nevezi ki.
- Közös ügyek felügyeletét 60 fős delegációk végzik, külön üléseznek, levélváltással kommunikálnak.
- Ha nincs megegyezés, az uralkodó dönt.
Pénzügy- és gazdaságpolitika
- Közös pénzügyminiszter, közös költségvetés, részesedést 10 évente újratárgyalják (kezdetben Magyarország 30%, Ausztria 70%).
- Magyar részesedés aránya nőtt a dualizmus során.
- Közös valuta lett a korona.
- Vám- és kereskedelmi szerződések, vámunió, egységes mértékrendszer, tőke és munkaerő szabad áramlása.
Hadügy és hadsereg
- Az uralkodó teljhatalmú főparancsnok, hadügyekben széles jogosítványai vannak.
- A császári és királyi (K.u.K.) hadsereg ~800 ezer fő, mellettük magyar honvédség és osztrák Landwehr is működik (~100-100 ezer fő).
- Általános hadkötelezettség, vezénynyelv a német, de alakulatokban nemzetiség szerinti vezénylés is engedélyezett.
Nemzetiségi ügyek
- 1868-ban horvát-magyar kiegyezés: autonóm horvát országgyűlés (szabor), helyi Bán vezette, anyanyelvű oktatás, hivatali ügyintézés.
- 1868-as nemzetiségi törvény: anyanyelvhasználat az oktatásban és hivatalokban, kulturális autonómia engedélyezése.
Politikai rendszer és értékelések
- Politikai életre végig rányomja bélyegét a kiegyezés megítélése.
- A kormánypártok támogatták, ellenzék kritizálta.
- Választókerületeket úgy alakították ki, hogy a kormánypártnak kedvezzen, vagyoni és műveltségi cenzus, nem volt általános, sem titkos választójog.
- Uralkodónak széles jogai maradtak: törvénykezdeményezés, előszentesítés, kormányfő kinevezése.
Kiegyezés értékelése: Deák és Kossuth
- Deák Ferenc: a kiegyezést reális kompromisszumnak tartotta, mely az aktuális helyzetben a legjobb volt.
- Kossuth Lajos: "Kasszandra-levélben" a magyar függetlenség feladását, a nemzet önrendelkezésének elvesztését kritizálta, a birodalom összeomlását jósolta.
Key Terms & Definitions
- Reálunió — két állam között szorosabb együttműködés, mint a perszonálunióban, közös intézményekkel.
- Közös ügyek — hadügy, külügy, pénzügy, amelyeket mindkét állam együtt kezel.
- K.u.K. hadsereg — császári és királyi közös hadsereg.
- Szabor — Horvátország autonóm országgyűlése.
- Kasszandra-levél — Kossuth Lajos kiegyezést bíráló, jövőt sötéten látó levele Deák Ferenchez.
Action Items / Next Steps
- Olvasd el Kossuth "Kasszandra-levél"-ét, és jegyezd fel, miben bírálja Deákot, mit jósol a dualista államnak.
- Készülj fel a nemzetiségi törvény részletesebb tanulmányozására a következő órán.