Köszöntöm a videónézőit a mostani témánk kiegyezés tartalma és értékelése. Ajánlom figyelmükbe egy korábbi videónkat, amelyben a kiegyezéshez vezető utat mutattuk be, tehát erről újra nem fogok beszélni. Az új rend, amely kialakul a kiegyezési törvény szentesítésével és a magyar rendek és a Habsburgház közötti kiegyezéssel, ez a dualizmus rendszere, kétállami rendszer, amely egy reál unió. valójában, tehát nem csak a nem personál unió, hiszen bár ugyanaz az uralkodó személye, hiszen Ferenc József egyszerre osztrák császár és magyar király, ennek ellenére a közös miniszteriumok miatt sokkal inkább egy reál unióról beszélhetünk. Milyen alapelvek mentén szerveződik ez az új rend?
Először is, hogy a birodalom, amelynek a neve Ausztria-Magyarország vagy Osztrák-Magyar Monarhia, Itt jegyzem meg zárójelben és némi ironiával a hangomban, hogy a lajtától nyugatra. ezt egyszerűen csak Ausztriának vagy Osztrák birodalomnak szokták hívni a történészek is. Tehát ez a birodalom feloszthatatlan és elválaszthatatlan. Ezen pedig együtt kell örködni a két államnak, hogy ez ne történjen meg ez a felosztás. Ezért vannak közös ügyek, a külügy, mivel egy birodalomról van szó, a hadügy, hiszen egy államnak egy hadseregje van, és a pénzügyek, amelyek mindezt finomítják.
finanszírozzák. Paritás, azaz megosztottság elve is érvényesül, de az is érvényesül benne, hogy a két fél teljes egyenjogosságot élvez, tehát két főváros van, két kormány van, két országgyűlés van, vagy birodalmi gyűlés ugye Ausztriában, két költségvetés van, két Két gazdaságpolitika, két oktatáspolitika, két vallási és kultuszpolitika, és mindezek két nemzetiségi politika, de a kül, a had és a pénzügyek azok közösek. Ugyanakkor a két birodalom rész teljesen egyenranguságot, egyenjoguságot élvez.
A közös ügyekről szeretnék először beszélni. A had, a kül és a pénzügy, ahogyan már korábban említettem, a működés elvei pedig úgy történnek, hogy a közös minisztereket az uralkodó Ferenc József, osztrák császár, magyar király nevezi ki. Külön ellenőrzés alatt állnak a közös ügyek, 60 fős delegációk gyakorolnak felügyeleti jogot a közös minisztériumok munkája és politikája fölött.
Ezek a delegációk évente találkoznak. Bécsben vagy Pesten, és külön-külön üléseztek az egyes témákhoz tartozó delegációk, és levélváltással, illetve üzenetváltással érintkeztek, tehát az osztrák fél és a magyar fél delegációja nem ülésezett egy teremben együtt, hanem levélváltással, üzenetváltással érintkeztek. Ha valamilyen kérdésben három ilyen üzenetet kérdezünk, Kettváltás, levélváltás után sem sikerült megegyezni a feleknek. Itt most tartok egy kis szünetet, mert a baloldali kamera, amiben nézek, villog.
Egyszer egy ilyen filmforgatáson voltam. Tehát levélváltással, illetve üzenetváltással kommunikáltak egymással az osztrák, illetve a magyar fél delegációi, majd ha három alkalommal nem sikerült megegyezésre jutniuk, akkor tarthattak közösteremben egy együttes tanácskozást. Miért volt erre szükség?
hogy ne együtt tanácskozzanak, azért, mert el akarta kerülni mindkét fél annak a látszatát, hogy ez valójában egyfajta birodalmi parlament, tehát pontosan a különállásnak és az egyenjogúságnak a tényét akarták. hogy különüléseztek a delegációk. Amennyiben nem született megegyezés a levélváltásokkal, sem az egyetlen közös találkozáson, akkor a megegyezés megszületése úgy jött létre, hogy az uralkodó Ferenc József eldöntötte az adott kérdést tulajdonképpen hatalmi szóval. Most nézzük meg részleteiben a közös ügyek működését. A pénzügyről beszélnénk először.
Közös pénzügyminiszter volt, közös volt a birodalom költségvetése, és a kvótát, azt, hogy milyen mértékben részesednek a költségvetésből, ezt a két őrszággyűlés állapította meg, és a kultabizottságok javaslatai alapján tíz évre hoztak határozatot a közös költségvetésből való részesedésre. 10 évente való újratárgyalása zajlott. Ugye ez azt is jelentette, hogy állandóan mindenki igyekezett a saját részesedését ebből jobban, hát magasabb arányban elérni. Egyébként a kiegyezés évén Magyarország 30, Ausztria 70 százalékot kapott a közös költségvetésből. Ez ugye az állam működésének a terheiről szól, tehát Ausztria magasabb mértékben visel.
Ennek a magyar részesedése viszont százalékos arányban folyamatosan emelkedett a dualizmus több mint 40 éve alatt. Az államadóság egy részét is felvállalta mindkét ország, ezt is elosztották egymás között a gazdasági erő alapján. Hogy mi volt a véleménye erről a közös pénzügy politikáról, ugye közös valuta is volt egyébként a korona, Hát az látszik ezen a korabeli karikatúrán.
hogy tulajdonképpen több ponton lyukas hordóba öntötték a pénzt, úgy érezte a magyar közvélemény. A következő közös ügy, amiről beszélünk, az a külügy. Ugye itt több ország van egy birodalom határaink belül, közös külügyminisztere volt az országnak, diplomáciai és kereskedelmi képviseletét végezte az osztrák-magyar monarhiának, és a A közös minisztertanácsokon, amikor a közös miniszterek és a katonai vezetők összegyűltek, és a két miniszterelnök, és gyakran ott volt a császár király is, ha nem volt ott a császár király, akkor a közös minisztertanácsokon a külügyminiszter látta el az elnöki szerepet a tanácskozáson.
Egyébként itt jegyzem meg, mielőtt a hadügyi kérdésekről beszélnék, hogy a közös minikus... A három közös miniszterek közül egy általában mindig magyar volt. A hadügyekről beszéljünk.
Itt az uralkodónak voltak széleskörű jogosítványai, hiszen ő volt a legfőbb hadúr, tehát Ferenc József, ami egyszerre vezérleti és vezényleti hatalmat is jelentett, tehát egyrészt maga a katonapolitika kialakításában és a tényleges hadsereg irányításában az adott helyzet. neki volt legfőbb döntési joga, és a kinevezési jogot is ő képviselte. Ugye voltak szánssegédei a különböző fegyvernemeknek megfelelően, mint gyalogság, lovasság és flotta.
Volt egy-egy szánssegédje, akik rendelkezésére álltak az uralkodónak a nap 24 órájában. Egyik ilyen szánssegéd volt a 19.-20. század fordulóján. Császári és királyi hadseregről beszélünk. A K und K, ugye a Kaiserlich und Königlich, császári és királyi hadsereg, ez nagyjából 800 ezer főt szállt.
Ugye honnan jött össze ez a 800 ezer katona? Általános hadkötelezettség volt a birodalmon belül. Magyarul a 18. évét betöltött fiataloknak meg kellett jelenniük sorozáson és kötelezettség. Ez a katonaidőt is le kellett tölteni.
A K.U.N.T.K. császári és királyi hadseregben német volt a vezérleti nyelv, a vezényleti nyelv, de az ezredeknek nemzetiségük szerint, ugye kezdtek egyne ezredbe sorolni azonos... és nemzetiségű személyeket, ott a nemzetiség nyelvén zajlott a vezénylés. Emellett létezett azonban a Magyar Honvédség 100 ezer fővel, és a Leitán túli Landwehr, azaz a német vizsgálat, és osztrák oldalon is egy százezer fős katonai egység.
Tehát ha összességében vesszük az osztrák-magyar monarhia hadseregét, akkor nagyjából egy egymilliós hadseregről beszélünk. A kiegyezésnek nem csak politikai, hanem gazdasági tartalma is volt. ugye vám és kereskedelmi szerződést kötött egymással a két birodalom rész, és ugye eltörölték.
a belső vámhatárokat. Tíz évenként felülvizsgálták a szerződéseket is, és volt változás lehetősége. Ahogy említettem már, a pénzrendszer is közös volt, ez volt ugye a korona, vámegység volt, egységes mértékrendszert vezettek be, és hasonlóan az Európai Unió mai deklarációjához és alapműködésének alapelvei közül kettőhöz, a tőke és a munkaerő szinten.
ő szabadon áramolhatott a birodalmon belül. Tehát ez ugye egy birodalmi politika része volt. A nemzetiségi kérdést is kellett rendezni a kiegyezést követően. Ugye elsősorban a Magyar Királyságon belül önálló államisággal is bíró horvát királysággal kellett ezt megkötni, tehát 1868-ban megszületik a horvátokkal való kiegyezés, amely a horvát törvényhozása számára.
szabor működését engedélyezte, és a Horváth Bán volt kvázi az államfője ennek a Magyar Királyságon belüli önálló regionális egységnek. A Horváth Bánt az uralkodó Ferenc József nevezte ki, de a magyar miniszterelnök jóváhagyása, illetve javaslata alapján. Nemzetiségi törvény is született, erről ugye majd egy másik leckében a nemzet...
A nemzetiségi kérdés a Dualizmus Idején címűben újra szóba fog ez kerülni, de alapvetően a nemzetiségű törvény tartalmazta az alsó és középfokú oktatást anyanyelvi szinten, a nyelvhasználat biztosítását a mindennapokban és az ügyintézésben is, ezért például nagyon hivatali ügyintézésben is, tehát ezért például nagyon érdekesek a sok nemzetiségi területek, és többnyire ilyenek voltak a magyar királyságban. hiszen egy hivatalnoknak mindenféle helyi nyelveken kellett legalább megértenie önmagát, illetve megérteni, hogy a kérvényező, vagy az eléjáruló állampolgár mit akar. Ráadásul a monarhián belül, illetve a magyar királyságon belül volt egy olyan rendelkezés, hogy amilyen nyelven egy beadvány megérkezett a hivatalhoz, azon a nyelven kellett megválaszolni.
Tehát az emberek alapvetően a mindennapokban több nyelvűek voltak. voltak különösen a több nemzetiség által lakott területeken. Bizonyos mértékű kulturális autonómiát kaptak, a nemzetiségek például kulturális egyesületeket szabadon alapíthattak, és sportegyesületeket is.
És haladó és liberális volt a korhoz képest, a kor-európájához képest ez a nemzetiségi törvény, de a nemzetiségek nem voltak ezzel elégedettek. A dualista rendszer rendszernek a jellemzői, a főbb jellemzőit sorolom csak föl, ugye a magyar politikai életet megosztotta, voltak támogatók és elutasítók, tulajdonképpen ez alatt a több mint 40 év alatt, ami 1867 és 1918 között van, ami az osztrák-magyar monarhia időszaka, ebben az időben... a magyar politikában egy válaszvonal volt a kiegyezés értékelése, jellemzően a kormánypártok ragaszkodtak a kiegyezéshez és tartották megfelelő kompromisszumnak, még az ellenzéki pártok alapvetően legalábbis az 1880-as évek elejéig ezen az alapon kritizálták a kormányt, hogy kevés vagy éppen sok a kiegyezésben megszerzett jog.
biztosítani. ami kellett a kiegyezésben. a kormánypártok túlsúlyát, tehát tulajdonképpen leválthatatlan kormánypártot kellett generálni a korabeli politikának.
Ezért a választókerületek nem lakosságarányosak voltak, hanem úgy alakították ki a választókerületeket a dualista. Magyarországon, hogy a kiegyezést támogató kormánypártnak, mindenkori kormánypártnak kedvező legyen a választókerületeknek a meghatározása. Megtartották a vagyoni cenzust ezen belül a választásokon, tehát nem mindenki vált választóvá, hanem vagyoni vagy műveltségi cenzushoz, feltételekhez kötötték a választójogot, tehát nem volt általános választójog, és nem volt titkos választójog sem, hiszen a nyílt szavazást vezették be.
Az uralkodónak egyébként a dualista rendszerben, akárcsak a magyar területek politikájára nézve is nagyon tág szerepe volt. A például kezdeményezhetett a Ferenc József is törvényeket, volt előszentesítési joga. Ez azt jelentette, hogy egy törvény meghozatala előtt, már mielőtt szavazott az országgyűlés, a kormány elküldte az uralkodónak a törvénynek a javaslatát, és előre elmondhatta, hogy vissza fogja adni vétóval, vagy pedig el fogja fogadni. és a kisebbségi kormány amit is kinevezhetett, tehát nem kötötték a kormány fő meghatározásában az uralkodó Ferenc József kezét a választási eredmények, erre majd a 20. század elején, amikor 1905-ben az ellenzék győzni fog, akkor láthatóan él is ezzel a jogával az uralkodó. Nézzük meg, hogy ezt a kiegyezést, ezt a kompromisszumot hogyan értékelték egyes személyek.
Ugye az egyik... Első értékelés, hát a kiegyezés tulajdonképpen végiggründolója, végigvívője Deák Ferenc részéről mi volt, védelmezte nyilvánvalóan. a kiegyezést, mert reális kompromisszumnak tartotta.
Ugye az nem volt kérdés a magyar politika csinálói számára, hogy nem lehet folytatni a neo-absolutista elnyomás alatti életet, ezért kellettett valami kiegyezés, ahogyan erről egy másik óra keretében beszéltünk. Viszont ez azt szerentette, hogy nyilvánvalóan akik ezt támogatták az ilyen formában megszülető kiegyezés, kiegyezést, reális kompromisszumként értékelték, ennyit lehetett elérni, ezzel kell, hát most vulgárisan kifejező munkat, ezzel kell főzni. Lehetett volna rosszabb feltételekkel megkötve, ezt is mondta Deák Ferenc, és igaza volt, láttuk ezt a kiegyezéshez vezető út kapcsán, nem volt, és belátható közelségben nem is látszott támogatása nemzetközelében. közös szinten a magyar függetlenségnek.
Tehát magyarán nem lehetett arra appellálni, hogy egy független Magyarországot ismertessenek el a nagyhatalmakkal, hiszen a reál politika nem kívánta a 19-20. század fordulóján felbontani az osztrák-magyar monarhiát, illetve a Habsburg Birodalmat, mert szüksége volt egy erős birodalomra az európai... többi nagyhatalomnak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak, vagy később a Német Birodalomnak, hogy az oroszokat, az orosz birodalmat a Balkánról és az Európába való mélyebb behatolástól visszatartsa. Tehát az erő egyensúly miatt senki nem támogatta a birodalom felbomlását.
Egy másik értékelés, ami nagyon ismert, ez pedig ugye Kossuth Lajosnak az értékelése, aki már a kiegyezés formájában... a kormányzat Ez ugye nagyon modern elgondolás volt, egyébként voltak a kiegyezés kapcsán a vilagomban élő más nemzetiségek részéről, például a csehek részéről ilyen gondolatok, hogy nem dualista, hanem trialista államberendezés. államberendezkedés kellene, például tehát a csehek kellett is bevonni a magyarok és az osztrákok mellett, mint államszervező alkotó országot, de ezt egyébként a magyar politikai elit torpedózta meg többek között, hogy ne jöjjön létre, amely nem tette nyilván népszerűvé a magyarokat a cseheknek a szemében ebben az időben. Tehát Kossuth is egyfajta ilyen Dunamenti Konfederációban gondolkodott, ami ugye Ugye azzal járt volna, hogy a magyar szupremáciát feladta volna a Duna völgyében és a Kárpát-medencében, tehát elvileg önkéntesen felbontotta volna a történelmi magyar királyságot. Amikor megköttetik a kiegyesítés, akkor ír egy levelet, aminek itt látjuk ezt a nyílt levelet, Kossuth Lajos nyílt levelet Deák Ferenchez és barátomnak szólítja.
És tulajdonképpen ezt a levelet Kassandra levélnek hívjuk. Ugye Kassandra a görög mitológiából, illetve Homérosz, Iliász és Odüsszea műveiből ismerő személy, aki trójai királylány volt és jós tehetsége rendelkezett, és megjósolta, hogy a görögök el fogják pusztítani az archályok tróját, de azzal az átokkal verték meg az Istenek, hogy senki ne higgye. És ezért nevezik ezt a levelet Kasszandra levélnek, mert maga Kossuth fejezi be ezekkel a kiegyezést kritizáló levelét azokkal a szavakkal, hogy lehet, hogy ez egy Kasszandrai levélnek tűnik, Kasszandrai szavaknak tűnik a szörnyű vég felválozzolása, és hihetetlennek tűnik, de ne felejts el senki az olvasók közül, hogy Kasszandra-nak igaza volt.
és mit is ír ebben a... a levélben. Hát azt mondja, hogy igazából a végső céljában van probléma a kiegyezésnél, hogy a függetlenséget teljes mértékben feladta Magyarország, és ezzel elment az a hajó, hogy valaha független állam legyen Ausztriától. Többet is el lehetett volna érni mondjakos út, tehát nem érzi reális megegyezésnek, és azt is elmondja, hogy most a nemzetállamok korában, amikor minden nem...
nemzetönálló államot akar alapítani, hosszú távon életképtelen ez a birodalmi koncepció, és ugye azzal a borzasztóbb, bár később beteljesedett jóslattal fejezi be a levelét, amelyet ugye Kasszandra jóslatnak nevez, hogy ha összeomlik a birodalom, akkor az a történelmi magyar királyságot is maga alá fogja temetni. Nézzük meg pontosan ennek a levélnek a kapcsolatát. hogy mi az, és ugye itt a forráshasználat részre térünk rá, hogy hogyan lehetne a Kasszandra levélből megkeresni azokat, vagy milyen pontokat lehetne megkeresni, amelyen keresztül deákot, politikai hibákkal vádolja Kossuth, és milyen jövőt jelez előre a dualista államnak, ezen belül a magyar királyságnak.
Hát kérem... hogy állítsa meg a videót a néző, olvassa el ezt a szöveget, és jegyezze föl magának, hogy mik azok a pontok, amelyeken vádolja Kossuth, Deákot, és milyen jövőt jósol a dualista államnak. Most a feladat elindítása után, ha folytatjuk a videónézését, akkor látható, hogy én mit gondoltam kiemelni, hogy a jogfeladás sikamlós terére jutottál, tehát jogfeladásnak...
tartja ezt a kompromisszumot. A magyar hadsereg csak kiegészítő részévé deklaráltatik az egész birodalmi hadseregnek, tehát elveszíti az önálló hadseregrészt. és a magyar miniszteri felelősség alól elvonatik, hiszen Ferenc József a legfőbb hadúr, de Kossuth a nemzet halálát látja ebben, és azt is mondja a kiegyezésről, hogy egy olyan pontra viszi el a nemzetet, amikor a jövőnek nem lehet mestere, tehát alakítója a magyarság, és olyan áldozatokkal jár ez, hogy a reménytől is megfosztja a magyar...
A magyar királyságot, vagy a magyar népet, nemzetet, kemény szavak ezek, amelyeket Kossuth megfogalmazott. Nyilvánvalóan az olvasóra, illetve a nézőre bízzuk azt, hogy ő hogyan látja, kinek volt igaza ebben a vitában. Zárásként a kulcspontokat szeretném bemutatni, érdemes elolvasni őket. Ha nem is tudunk mindent a kiegyezésről, ennyi. annyit illik alapon tudni, és ez már segíthet esetleg egy későbbi eszélyfeladat megoldásánál.
Azoknak számára viszont, akik többet akarnak megtudni a kiegyezésről, ajánlom a következő szakirodalmat, szakirodalmakat a kiegyezésről, a Kossuth-Deák gondolatairól és a kiegyezés utáni helyzetről mindenképpen érdemesebben elmélyülni. Köszönöm szépen a figyelmet!