Dinamika előadás jegyzet

Bevezetés

• 2009-2010-es tanév, 10 órától dinamika előadás.
• Előadó: Stépán Gábor, a Műszaki Mechanika Tanszék professzora.
• Tárgyak: dinamika, rezgéstant, statika, szilárdságtan, véges elemek.

A dinamika jelentősége

• Kiemelt fontosságú a gépészmérnökök számára.
• Nehéz tantárgy, otthoni tanulás szükséges.
• A gépészmérnököket megkülönbözteti a mechanikai ismeretek mélysége.
• Hőtan és áramlástan is fontos, időbeli változásokkal foglalkozik.

A gépészmérnöki szakma helyzete

• Növekvő presztízs, ipari igények a gépészmérnökök iránt.
• A gépészmérnöki karra egyre magasabb felvételi ponthatárok.
• A szakmai ismeretek és a társadalmi helyzet összefüggései.

Tanulási módszerek

• Fontos a közös munka és a jegyzetelés.
• Az írás segíti a gondolkodást és a megértést.
• A diákok figyelmének irányítása és a csend fenntartása.

Mechanika felosztása

• **Két fő csoport:
  1. Merev testek
  2. Deformálható testek (folyadékok és gázok)**
• A dinamika a mozgással foglalkozik, két területe van:
  1. Kinematika (mozgás leírása)
  2. Kinetika (mozgás oka, erők)

Kinematika és kinetika

• Kinematika: mozgás leírása, időbeli változások.
• Kinetika: mozgás oka, erők és törvények.
• Fontos a mozgás törvényeinek ismerete, pl. Newton törvényei.

Az anyagi pont kinematikája

• Anyagi pont: geometriai pont fizikai tulajdonságokkal.
• Helyvektor (R), tömeg (m).
• Mozgástörvény: helyvektor időbeli változása.

Gyorsulás és sebesség

• Átlagos sebesség, pillanatnyi sebesség.
• Gyorsulás: a sebesség időbeli változása.
• Tangenciális és normális gyorsulás.

Kísérő triéder

• E-T (érintő egységvektor) és E-N (normális egységvektor).
• Az egységvektorok segítik a mozgás irányának meghatározását.

Példák a dinamikai mozgásokra

• Hullámvasút pályák és gyorsulások.
• Autóversenyek, különböző pályák (pl. Monza).

Zárás

• A következő órák során részletesebben foglalkozunk a kinematikával és a dinamikával.