Középkori falvak és mezőgazdaság

Földművelés jellemzői

• Vad talajváltó földművelés: Erdőírtással és égetéssel szerzett új földterületek.
• Nyomásos gazdálkodás: Római hagyományokból átvett módszer.
  • Kétnyomásos gazdálkodás: Föld egyik részét megművelték, másikat pihenni hagyták.
  • Háromnyomásos gazdálkodás: Egy részt tavasszal, másikat ősszel vetették, harmadik pihent.
• Pihenőföld (ugar): Legelőként vagy tápanyagban szegény területként használták.
• Eszközök fejlődése:
  • Faekék helyett nehézeke.
  • Sarló helyett kasza.
  • Nyakhám helyett szűgyhám az állatok számára.

Állattenyésztés

• Sertéstenyésztés és baromfitartás dominált.

Társadalmi változások

• VI. század: Népességcsökkenés miatt földeken dolgoztak szabadok is.
• X. századtól: Földművelés uradalmakban.
  • Földesúr földjei (majorságok) és parasztoknak kiadott telkek.
  • Járadék a kiosztott telkekért, kilenced (kilencedik tized) és tized termény a földesúrnak és egyháznak.

Jobbágyság

• X. századtól: Nincs különbség szolgák és szabad parasztok között.
• Jobbágyok: Földesúr tulajdona alatt, nem költözhettek vagy házasodhattak a földesúr engedélye nélkül.

Középkori városok

Városok fejlődése

• Új népesülések ókori városokba, új városok kedvező földrajzi fekvéssel.
• XI. századtól: Földművesekből kézművesek, iparos réteg városba költözött.

Városi lakók

• Városlakók szabadságjogokkal, úgynevezett kiváltságok.
• Adózás egy összegben a földesúrnak.
• Vezetők szabad választása.
• Városokat fal vett körül, házak szorosan egymás mellett.
• Fő megélhetés: kézművesség.

Kézművesek

• Céhek: Kézműves közösségek.
  • Tagjait mestereknek nevezték.
  • Munkát kézzel végezték, segédek és inasok dolgozhattak mellettük.
  • Céhtagok kiválasztása és minőségi munkák szabályozása belső szabályzattal.
  • Kontárok: Nem lehettek céhtagok, nem árulhatták termékeiket.

Kereskedők

• Város legtehetősebb réteg.
• Távolsági árukereskedelem magas haszonnal.
• Földközi-tengeri fűszerek, selyem, illatszerek magas értékűek.